Ebben a cikkben a Csúai japán császár széles és sokrétű témáját fogjuk megvizsgálni. Az eredetétől a mai relevanciáig egy lenyűgöző utazásra indulunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük ezt a fontos témát. A következő néhány sorban a Csúai japán császár-hez kapcsolódó különféle szempontokat elemezzük, például a társadalomra gyakorolt hatását, az időbeli alakulását és a jövőre nézve lehetséges következményeit. Kétségtelen, hogy a Csúai japán császár egy lenyűgöző téma, amely minden korosztály és hátterű ember érdeklődését felkelti, és ez a cikk igyekszik elmélyülni a jelentésében és relevanciájában.
Chúai | |
![]() | |
Japán tizennegyedik császára | |
Uralkodási ideje | |
192 – 200 | |
Elődje | Szeimu japán császár |
Utódja | Ódzsin japán császár |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | japán császári ház |
Született | 149 |
Elhunyt | 200 (51 évesen) Tsukushi Province |
Nyughelye | Ega no Naganu no nisi no miszaszagi (Oszaka) |
Édesapja | Jamatotakeru |
Édesanyja | Futaji Irihime |
Testvére(i) | Ashikami no Kamamiwake no Miko |
Házastársa | Dzsingú japán császárnő |
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Chúai témájú médiaállományokat. | |
Csúai japán császár (仲哀天皇;Hepburn-átírással: Chúai tennó) más néven Taraszi Nakacuhiko no Szumeramikoto Japán tizennegyedik császára a hagyományos öröklési sorrend szerint. Uralkodásának ideje 192-től 200-ig tartott. Ő az első császár, aki a korábbi uralkodónak Szeimu császáranak nem a fia, hanem az unokaöccse volt.
Chúai a történészek szerint „mitikus uralkodó”, aki akár létezhetett is, de életéről igen keveset tudunk. Igazolásához vagy tanulmányozásához nem áll rendelkezésre elegendő információ. A huszonkilencedik császár Kinmei császár uralkodása (509–571) az első, amelyet a korabeli történettudomány igazolni tud. Habár a korábbi császárok neve és uralkodásának ideje általánosan elfogadott, „hagyományosan” igazolni mégis csak a Jamato uralkodóház ötvenedik uralkodójának Kanmu császárnak uralkodása idején (737–806) sikerült.
Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a tennó megnevezést már Csúai korában is használták. A mai Japánnak egy kis területén élő nemzetséget irányíthatott, mint törzsfőnök vagy nemzetségvezető. A Chúai Tennó nevet halála után kapta.
A Kodzsiki és Nihonsoki szerint Ódzsin császár apja volt. Régészeti bizonyítékok alapján Ódzsinról úgy hiszik, hogy valóban élt, de életrajza hiányos.