Reigen japán császár

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Reigen japán császár
Született	1654. július 9. Kiotó
Elhunyt	1732. szeptember 24. (78 évesen) Kiotó
Állampolgársága	Edo-bakufu japán
Házastársa	Takatsukasa Fusako Empress Dowager Keihō Bōjō Fusako Chūnagon on Denji Atago Tomiko Gojō Yōko Higashikuze Hiroko Gojō Tsuneko Fuji-shikibu Irie Itsuko Chūjō no Tsubone Matsumuro Atsuko Matsumuro Nakako
Gyermekei	Masako-naishinnō Higashiyama Kyōgoku-no-miya Ayahito-shinnō Gyōen-hosshinnō Saku-no-miya Arisugawa-no-miya Yorihito-shinnō Yoshiko-naishinnō Princess Ken'shi Sonshō-hosshinnō Gyōkyō-hosshinnō Son'in-hosshinnō
Szülei	Sono Kuniko Go-Mizunoo császár
Foglalkozása	uralkodó
Tisztsége	tennó (1663. május 5. – 1687. május 2.)
Sírhelye	Tsuki no wa no misasagi
A Wikimédia Commons tartalmaz Reigen japán császár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Reigen császár (霊元天皇; Hepburn: Reigen-Tennó^?) (1654. július 9. – 1732. szeptember 24.) volt a 112. japán császár a hagyományos lista szerint.^[1]

Rejgen uralkodása 1663-tól 1687-ig tartott.^[2]

Mielőtt Rejgen megörökölte a Krizantém trónt, a polgári neve (Japán névadás) Szatohito (識仁^?);^[3] volt. Go-Mizunó 16. fia volt. Az anyja, Kuniko (新広義門院国子) udvarhölgy, Sonomonooto (内大臣園基音) miniszterének a lánya volt.

Rejgen császári családja Heian-palota Dajri részében élt. A családban 13 fiú és 14 lánygyermek volt.

• Császárnő: Takacukasza Fuszako (鷹司房子)
  • Harmadik lánya: Maszako császári hercegnő (栄子内親王)
• Udvarhölgy: Bódzsó Fuszako (坊城房子)
  • Második lánya: Kensi hercegnő (憲子内親王)
• Udvarhölgy: Ogura Saneoki (小倉実起女) lánya
  • Első fia: Szajsin herceg (済深法親王) (buddhista pap)
• Udvarhölgy: Macuki Muneko (松木宗子)
  • Negyedik fia: Aszahito császári herceg (朝仁親王), Tomohito néven is ismert.
  • Ötödik lánya: Tomiko hercegnő (福子内親王)
  • Hatodik lánya: Eisú hercegnő (永秀女王)
  • Hetedik fia: Kjógoku-no-mija Ajahito császári herceg (京極宮文仁親王) – Hatodik Kjógoku-no-mija
  • Hetedik lánya: Ume-no-mija (梅宮)
  • Nyolcadik lánya: Kacuko hercegnő (勝子内親王)
  • Nyolcadik fia: Szei-no-mija (清宮)
  • Második fia: Kanrjú herceg (寛隆法親王) (buddhista pap)
  • Negyedik lánya: Cuna-no-mija (綱宮)
  • Harmadik fia: Szan-no-mija (三宮)
  • Ötödik fia: Gjóen herceg (尭延法親王) (buddhista pap)
  • Hatodik fia: Tajrej in-no-mija (台嶺院宮)
  • Tizenegyedik fia: Toku-no-mija (徳宮)
  • Tizenkettedik fia: Riki-no-mija (力宮)
  • Tizenharmadik fia: Szonsó herceg (尊賞法親王) (buddhista pap)
  • Tizenegyedik lánya: Bunó hercegnő (文応女王)
• Házastárs: Nisi-no-tóin Tokinaga lánya (西洞院時良女)
  • Első lánya: Csikóin-mija (知光院宮)
• Házastárs:　Godzsó Cuneko (五条経子)
  • Kilencedik fia: Szaku-no-mija (作宮)
  • Tizedik fia: Só Ó herceg (性応法親王) (buddhista pap)
  • Kilencedik lánya: Bunki hercegnő (文喜女王)
  • Tizedik lánya: Gensú hercegnő (元秀女王)
• Házastárs: Irie Icuko (入江伊津子)
  • Tizennegyedik fia: Kacsi-no-mija (嘉智宮)
  • Tizenkettedik lánya: Tome-no-mija (留宮)
• Házastárs: Kurahasi Yaszuszada lánya (倉橋泰貞女)
  • Tizenötödik fia: Mine-no-mija (峯宮)
• Házastárs:　Macumuro Acuko (松室敦子)
  • Tizenhatodik fia: Ariszugava-no-mija Jorihito császári herceg (有栖川宮職仁親王) – Ötödik Ariszugava-no-mija
  • Tizenharmadik lánya: Josiko hercegnő (吉子内親王)
  • Tizennyolcadik fia: Gjókjó herceg (尭恭法親王) (buddhista pap)
• Házastárs:　Macumuro Nakako (松室仲子)
  • Tizenhetedik fia: Szonin herceg (尊胤法親王) (buddhista pap)
• Házastárs: Hata ??tada lánya (秦相忠女)
  • Tizennegyedik fia: Jae-no-mija (八重宮)

• 1653. július 9.: Egy császári herceg születése, aki a posztumusz Rejgen”-tennó” név által válik ismertté.^[4]
• 1654.: Szatohito herceg, aki Ate-no-mija néven is ismert volt, a legidősebb testvére, Go-Komjo császár halála előtt örökössé vált, bár a fiatal herceget túl tapasztalatlannak vélték a császári titulus betöltésére. Azt a döntést hozták meg, hogy amíg idősebbé válik, az idősebb testvére, Go-szai foglalja el a trónt.
• 1663. március 5. Go-szai császár lemondott és Szatohito herceg vette át a helyét. Nem sokkal később Rejgen császár hivatalosan átvette a hatalmat és megkezdődött az uralkodása.
• 1665. (Kanbun 5, 6th month): Minden faluban hoztak létre inkvizíciós bíróságot. Ezeket a bíróságokat azzal vádolták, hogy kizárják a kereszténységet.^[5]
• 1666.: A hokkesu buddhista vallási szokásokat őrzik azok számára, akik úgy vélik, hogy a lelki és erkölcsi tisztaság is romolhat a másokkal való szoros kapcsolatok miatt.^[5]

• 1667. : Miután tűzvész sújtotta a templom fő struktúráját, megkezdték a Nigacu-dó (二月堂) újjáépítését.(二月堂).^[5]
• 1668. február 13.'): Edoban hatalmas tűz ütött ki, majd’ 45 napig tartott. A tűzvész oka gyújtogatás lehetett.^[5]
• 1669. : Ebben az évben nagy éhínség volt és egy katonai expedíciót indítottak az északi Honsú ellen.^[5]
• 1673. : Kyotoban hatalmas tűzvész pusztított.^[5]
• 1673. május 21. : A kínai buddhista (Buddhizmus) tanító Ingen meghal az Obaku Zen templomban.^[5]
• 1675. : Kyotoban tűzvész pusztított.^[5]
• 1680. június 4. Iecuna sógunátus meghal.
• 1680. június 15. Go-Mizunó császár meghal.
• 1680 : Egy árvíz letarolja Edot.^[5]
• 1680 : Edoban megtalálták a Gokoku-dzsit, singon buddhista templomot. (Singon buddhizmus).^[5]
• 1681 : Cunyosit sógunátussá avatták.^[5]
• 1682. február 5. Tűzvész söpör át Edon.^[6]
• 1681 : Éhínségtől szenved Kiotó és környező területei.^[6]
• 1682 : Tomohito-sinnót koronaherceggé nyilvánították és felavatási ceremóniát is rendeztek (300 év felfüggesztés után)^[1]
• 1685. március 26. Go-szai császár meghalt és egy nagy üstökös volt látható az égbolton.^[6]
• 1687. május 2. Rejgen császár lemond és az ötödik fia veszi át a helyét, Higasijama császár.^[6]
• 1687: Rejgen császár kolostorba vonulva uralkodik, és a lemondása után a Szentó császári palota lesz az új otthona.^[7]
• 1713: Rejgen császár Szodzsó (素浄) név alatt kolostorba vonul.
• 1732. szeptember 24. Rejgen 79 évesen meghal.

Rejgen császár emlékét tisztelik és őrzik a neki kijelölt császári mauzóleumban Kiotóban.

• Meyer, Eva-Maria. (1999). Japans Kaiserhof in der Edo-Zeit: unter besonderer Berücksichtigung der Jahre 1846 bis 1867. Münster: LIT Verlag. 10-ISBN 3-8258-3939-7, 13-ISBN 978-3-8258-3939-0; OCLC 42041594
• Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1956). Kyoto: The Old Capital of Japan, 794–1869. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 182637732
• __________. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
• Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Odai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
• Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. 10-ISBN 0-231-04940-4; 13-ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842

• Japán császárok családfája
• Tennó
• Japán császárainak listája

Előző uralkodó: Go-Szai

Japán császár 1663 – 1687

Következő uralkodó: Higasijama