Manapság a Csillag István (éremművész) rendkívül releváns téma, amely minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkelti. Hatása a társadalomra és a mindennapi életre tagadhatatlan, végtelen véleményeket, vitákat és vitákat generál. Ez egy olyan téma, amely felkelti a kíváncsiságot és az érdeklődést, ugyanakkor kihívásokat és vitákat is rejt magában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Csillag István (éremművész) különböző aspektusait, elemezve különböző területekre gyakorolt hatását, időbeli alakulását, valamint azt, hogy milyen szerepet játszik a mai emberek életében.
Csillag István | |
Született | Stern István 1881. július 12.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1968. február 15. (86 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (2-7-25) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csillag István témájú médiaállományokat. | |
Csillag István, született Stern István[3] (Budapest, 1881. július 12.[4] – Budapest, 1968. február 15.)[5] magyar szobrász- és éremművész.
Stern Mór (1842–1902)[6] bizományos és Feuerlöscher Henrietta (1853–1920)[7] fia. 1896–97-ben az Iparművészeti Iskolában tanult, ahol Loránfi Antal és Mátrai Lajos növendéke volt. Tanulmányai befejeztével Telcs Ede műtermében dolgozott. Németországban járt hosszabb tanulmányúton. 1906-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon. Több mint négyszáz érmet, illetve plakettet készített. Emléktábláit Budapesten helyezték el (Karl Marx, József Attila, Frankel Leó). 1922-ben őt kérték fel Lóczy Lajos portréjának megalkotására, amely a neves geológus arácsi régi temetőben található sírjának domborműveként ma is látható.[8] 1963-ban ő készítette a Székely Mihály-emlékérmet is, melyet minden évben ifjú operaénekeseknek ítélnek oda. 1959-ban az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Számos művét őrzik hazai és külföldi múzeumokban.
Házastársa Walter Berta Mária volt, akit 1960-ban Budapesten vett nőül.
Köztéri szobrai, emléktáblái, domborművei a Köztérkép honlapján