Csall

Mai cikkünkben a Csall lenyűgöző világába fogunk beleásni. Megvizsgáljuk eredetét, jelentőségét napjainkban és hatását társadalmunk különböző aspektusaira. A Csall évek óta tanulmányozás és vita tárgya, és ebben a cikkben megpróbálunk új megvilágításba helyezni ezt az izgalmas témát. A kezdetektől a mai fejlődésig feltárjuk a Csall minden oldalát, és azt, hogy hogyan befolyásolta azt, ahogyan gondolkodunk, élünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Készülj fel a felfedezés és a tudás izgalmas kalandjára!

Csall (Čelovce)
Csall zászlaja
Csall zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
PolgármesterJán Petroch
Irányítószám991 41
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség431 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület36,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 59″, k. h. 19° 08′ 33″48.183100°N 19.142500°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 59″, k. h. 19° 08′ 33″48.183100°N 19.142500°E
Csall weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Csall témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ev. templom
R.k. templom

Csall (szlovákul: Čelovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 11 km-re délnyugatra, a Korponai-fennsík délkeleti részén fekszik.

Története

1260-ban Chol néven említik először. A Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka, később a Koháry-Coburg családé. A falu közelében levő pincékbe menekült a lakosság a török támadások idején. Lakói főként favágással, erdei munkákkal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Különösen a csalli cseresznye volt messze földön ismert.

Vályi András szerint "CSAL. Csalovce. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és augusztána Valláson lévők, fekszik Hontól két, és egy 1/4. mértföldnyire, határjában legelője elég, fája mind a’ két féle, és szőlö hegye is; de mivel nem nevezetes bort terem, földgye pedig sovány, és a’ záporok járják, ambár a’ hegyek között lévő majorokból, és istállókból könnyebben trágyáztathatik, mindazáltal a’ második Osztályba tétetett."[2]

Fényes Elek szerint "Csall, (Csellovcze), tót falu, Hont vmegyében, 10 kath. 816 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határja hegyes; erdeje nagy. Fördőintézet. F. u. h. Coburg. Ut. p. B.-Gyarmat."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 675, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 437 lakosából 318 szlovák és 108 cigány volt.

2011-ben 438 lakosából 418 szlovák volt.

2021-ben 431 lakosából 415 (+4) szlovák, 4 ukrán, 3 (+168) cigány, 1 (+1) magyar (0,23%), 1 cseh és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1673-ban épült, 1886-ban átépítették.
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • A faluban ma is számos népi építésű ház és gazdasági épület látható.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)