Clara Immerwahr

A mai világban a Clara Immerwahr releváns téma, amely sok ember figyelmének középpontjába került. A Clara Immerwahr megjelenése óta felkeltette a szakemberek és a rajongók érdeklődését, akik időt és erőfeszítést szenteltek annak különböző aspektusainak kutatására és teljes megértésére. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a lehetséges hosszú távú következményekig a Clara Immerwahr számos vita és vita tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben elmélyülünk a Clara Immerwahr lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és mai hatását.

Clara Immerwahr
SzületettClara Helene Immerwahr[1]
1870. június 21.[2][3][4][5]
Wojczyce[6]
Elhunyt1915. május 2. (44 évesen)[2][3][4]
Berlin-Dahlem[6]
Állampolgárságaporosz
HázastársaFritz Haber (1901–1915)[7]
Gyermekeiegy gyermek:
Hermann Haber
SzüleiAnna Immerwahr
Philipp Immerwahr
Foglalkozása
  • kémikus
  • nőjogi aktivista
  • békeaktivista
IskoláiWrocławi Egyetem
Halál okalőtt seb[6]
SírhelyeFriedhof am Hörnli (1934–)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Clara Immerwahr témájú médiaállományokat.

Clara Immerwahr (Polkendorf, Breslau, 1870. június 21. – Berlin-Dahlem, 1915. május 2.) német kémikus, az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Síkraszállt a békéért és a nők jogaiért.

Életrajza

A kémikus Dr. Phillipp Immerwahr és Anna Krohn legfiatalabb lánya a Breslaui Egyetemen végzett tanulmányai után magna cum laude kitüntetéssel doktorált – első nőként Németországban. Disszertációját Richard Abeggnél írta.

1901-ben férjhez ment Fritz Haberhez, a házasságból egy fiú született, Hermann. Férje az első világháború során csatlakozott a "Kémiai Hadászati Szolgálathoz" (Strategischdienst für Chemie), aminek 1916-ban igazgatója lett, ahol elkezdődött a gázfegyverek kifejlesztése. Intézete a hadsereg számára titkos kutatásokat végzett. A klórgázzal végzett kísérleteket egy üzemi baleset igazolta, amelynek következtében a kiszabadult mérgesgáz saját munkatársának fulladásos halálát okozta.

Clara Immerwahr mélyen elítélte férje militarista alapállását, amellyel a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Tevékenységét a nyilvánosság előtt a tudomány perverziójának nevezte. Amikor férjét 1915-ben előléptették az Yperni „sikeres” klórgáz-bevetés után, Clara Immerwahr férje szolgálati fegyverével öngyilkos lett, ezzel tüntetve a kémiai tömeggyilkoló fegyverek ellen.

Clara Immerwahr-kitüntetés

1991-ben az Orvosok Nemzetközi Szervezete a Nukleáris Háború Megelőzéséért (International Physicians for the Prevention of Nuclear War, IPPNW ) először osztott ki Clara Immerwahr-érmet. Ezzel a kitüntetéssel olyan személyeket tisztelnek meg, akik munkahelyükön, munkájuk folyamán aktívan tevékenykednek a háború, a fegyverkezés és az emberi élet alapjait veszélyeztető dolgok ellen.

Az alábbi személyek részesültek a kitüntetésben:

  • Heinz Friedrich (1991)
  • Helmuth Prieß (1992)
  • Roland Schlosser (1994)
  • Michael Bouteiller (1996)
  • Dr. Heinz Loquai (2001)
  • Christa Lörcher (2002)
  • Osman Murat Ülke (2007)

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2022. június 12.)
  2. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  3. ↑ a b FemBio database (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  5. ↑ MAK (lengyel nyelven)
  6. ↑ a b c https://stadtlexikon.karlsruhe.de/index.php/De:Lexikon:bio-0594. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ The Biographical Dictionary of Women in Science, 540-541, 1
  8. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2020. március 7.)

Források