Ebben a cikkben arra hívjuk Önt, hogy fedezze fel a Bárium-klorid lenyűgöző világát. Akár amatőr, akár szakértő a témában, biztosan talál olyan értékes és szórakoztató információkat, amelyek lehetővé teszik, hogy mélyebben elmélyüljön ebben az izgalmas témában. A kezdetektől a legfrissebb alkalmazásokig a Bárium-klorid az érdekes szempontok széles skáláját kínálja, amelyek kétségtelenül felébresztik a kíváncsiságot. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra, miközben felfedezzük a Bárium-klorid legrelevánsabb és legmeglepőbb aspektusait. Készüljön fel tudásának bővítésére, és élvezze a túrát, amely kétségtelenül felkelti érdeklődését ez az izgalmas téma iránt!
Bárium-klorid | |||
![]() | |||
| |||
IUPAC-név | bárium-klorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 10361-37-2 | ||
PubChem | 25204 | ||
ChemSpider | 23540 | ||
EINECS-szám | 233-788-1 | ||
ChEBI | 63317 | ||
RTECS szám | CQ8750000 | ||
InChIKey | WDIHJSXYQDMJHN-UHFFFAOYSA-L | ||
Beilstein | 1209229 | ||
UNII | 0VK51DA1T2 | ||
UN-szám | 1564 | ||
ChEMBL | CHEMBL3184191 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | BaCl2 | ||
Moláris tömeg | 208,23 g/mol | ||
Megjelenés | fehér, higroszkópos por | ||
Halmazállapot | szilárd | ||
Sűrűség | 3,856 g/cm³ (20 °C) | ||
Olvadáspont | 963 °C | ||
Forráspont | 1560 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 375 g/l (20 °C) | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−858,6 kJ/mol | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | mérgező (T) ![]() | ||
EU Index | 056-004-00-8 | ||
R mondatok | R20, R25 | ||
S mondatok | S45 | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | a bárium vegyületei | ||
Azonos anion | kloridok | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A bárium-klorid egy színtelen só. Keserű-sós ízű. Vízben jól oldódik, vizes oldata semleges kémhatású. Metanolban kis mértékben, etanolban nem oldódik. Általában két molekula vízzel kristályosodik, ezért a pontos képlete BaCl2·2 H2O. Kristályvizet tartalmazó kristályai monoklin rendszerűek. Higroszkópos vegyület. A legtöbb báriumsóhoz hasonlóan mérgező. A lángot sárgászöldre festi. Az analitikai kémiában használják.
Magasabb hőmérsékleten vízgőz hatására hidrogén-klorid gáz fejlődik belőle. Kénnel hevítés hatására bárium-szulfiddá alakul. A magnézium magasabb hőmérsékleten báriumot szabadít fel belőle. Ha hidrogén-fluoriddal reagál, sósav és bárium-fluorid keletkezik belőle. Ha kénsavval reagál, fehér csapadék, bárium-szulfát válik ki.
A bárium-klorid erős méreg. Nyálfolyást és égető érzést okoz a szájban. Emellett okozhat gyomorfájást, görcsöket, hányást, hasmenést és bénulást. Elkékülnek tőle az arc és a végtagok, bénulás miatt akadozóvá válhat a beszéd, fülzúgás és látási zavarok jelentkezhetnek.
Gyártása természetben megtalálható báriumvegyületekből, bárium-szulfátból és bárium-karbonátból indul ki. A bárium-szulfátot először szénnel hevítenek. A szulfát redukálódik, bárium-szulfid (BaS) keletkezik. A keletkező szulfidot sósavban feloldják, így bárium-klorid keletkezik.
A bárium-karbonátból szintén sósavval állítják elő.