Bályok
A mai világban a Bályok egyre nagyobb érdeklődést és vitathatatlan jelentőségű téma. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Bályok a vita fókuszpontjává vált különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a társadalomig. A Bályok még személyes szinten is egyre nagyobb érdeklődést váltott ki, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, akár a körülöttünk lévő világ észlelésére gyakorolt hatása miatt. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a Bályok jelentésének és következményeinek teljes feltárása, valamint különféle oldalainak és dimenzióinak vizsgálata. Ebben a cikkben elmélyülünk a Bályok lenyűgöző világában, elemezve annak jelentőségét és mai hatását.
| Bályok (Balc) | |
.jpg) | |
| A bályoki kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Bályok |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417040 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 27338 |
| Népesség | |
| Népesség | 1210 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 671[1] |
| Népsűrűség | 15,3 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Terület | 79,08 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 17′ 56″, k. h. 22° 31′ 58″47.298883°N 22.532697°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 56″, k. h. 22° 31′ 58″47.298883°N 22.532697°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bályok témájú médiaállományokat. | |
Bályok (románul Balc) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Margittától 18 km-re délkeletre fekszik a Berettyó jobb partján.
Története
A település a Bályoki család ősi fészke, a család építtette egykor az itteni templomot is, melyet azonban a 15. században teljesen átalakítottak.
1213-ban Baluc néven említik először.
1465-ben Bályoki Szilveszter volt a település földesura.
1484-ben Pruisz János váradi püspöké lett, aki itt kastélyt is építtetett, melynek nyomai még az 1800-as évek második felében is láthatók voltak.
1490-ben a Báthori-család volt a Bályok birtokosa.
1552-ben már a Szénássy család birtoka, később a Kun, Tisza, Bekk és a Kabos család is birtokos volt itt.
A 20. század elején gróf Károlyi Tiborné szül. Dégenfeld Schomburg Emma grófnő volt birtokosa, aki itt 1896-ban szép kastélyt is építtetett.
Határában feküdt a középkorban Dörsök (1213: Dirsig) falu, ma Dörsökpuszta.
1910-ben 1347 túlnyomóan magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3682 lakosából 2506 román, 892 magyar, 280 cigány és 1 német lakosa volt.
Ismert szülöttei
- Itt született 1921. április 11-én Leiher Géza kertészmérnök, kertészeti szakíró, az almatermesztés szakértője.
- Itt született 1922. december 13-án Virág Károly református lelkész, egyházi író.
- Itt született Korocz Géza (1879–1942), később Amerikában szolgáló református lelkész.[2]
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2022. április 2.)
.svg){kind=small}