A mai cikkben a Leiher Géza lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma minden korosztály figyelmét felkeltette, és az évek során vita és tanulmányozás tárgya. A Leiher Géza eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Részletes és mélyreható elemzéssel igyekszünk megérteni a Leiher Géza jelentőségét és hatását az élet különböző területein, valamint a mai napig tartó jelentőségét. Felfedezzük, hogy a Leiher Géza hogyan alakította hiedelmeinket, értékeinket és a körülöttünk lévő világgal való interakcióinkat, és hogyan marad továbbra is fontos és jelentős téma ma is. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Leiher Géza-ről, egy olyan alakról vagy témáról, amely továbbra is felkelti az érdeklődést és a kíváncsiságot.
Leiher Géza | |
Született | 1921. április 11. Bályok |
Elhunyt | 2011. június 11. (90 évesen) |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | kertészmérnök, kertészeti szakíró |
Leiher Géza (Bályok, 1921. április 11. – 2011. június 11.[1]) magyar kertészmérnök, kertészeti szakíró, vállalkozó.
Uradalmi kertész fiaként született, Curtea de Argeșen szerzett kertészképesítő diplomát (1938). A hátszegi almatermesztés meghonosításáért indított mozgalmat (1939-1940), Cegléden (1941-1943), Szilágysomlyón (1944-1949) dolgozott, 1949-1953 között a bályoki állami mezőgazdasági vállalat alkalmazottja, majd a Nagybánya Tartományi Mezőgazdasági Igazgatóság, ill. a Kolozsvári Kertészeti Kutatóintézet munkatársa; a pettyéni Agronómusok Háza kertészeti előadója (1961-1970). Keze alól került ki a szilágysági, Szatmár vidéki, máramarosi nagyüzemi gyümölcstermesztők derékhada.
Félezer szakcikke és tanulmánya jelent meg a Bányavidéki Fáklya, Szatmári Hírlap és a Falvak Dolgozó Népe hasábjain. Az 1989. decemberi fordulat óta kertészeti rovatot tartott fenn a Szatmári Friss Újságban. 1991-től vállalkozó volt Szatmárnémetiben.