Buonarroti-ház

A mai világban a Buonarroti-ház nagyon fontos téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. A Buonarroti-ház régóta sokféle vélemény találkozási pontja, és jelentősége ma is növekszik. Legyen szó történelmi, kulturális, társadalmi vagy politikai vonatkozásokról, a Buonarroti-ház továbbra is állandóan aktuális téma, és továbbra is a közönség széles körének kíváncsiságát és érdeklődését váltja ki. Ebben a cikkben a Buonarroti-ház különféle vonatkozásaiba fogunk beleásni, feltárva annak fontosságát és következményeit a különböző kontextusokban.

 A Firenze történelmi központja
világörökségi helyszín része
Buonarroti-ház
TelepülésFirenze
CímOlaszország, Firenze
Hasznosítása
Felhasználási területmúzeum
Szolgáltatások
  • ruhatár
  • levéltárépület
  • fotóarchívum
  • könyvtár
  • restaurátorműhely
  • könyvesbolt
Alapterület
  • 494
  • 802
m²
Elhelyezkedése
Buonarroti-ház (Firenze)
Buonarroti-ház
Buonarroti-ház
Pozíció Firenze térképén
é. sz. 43° 46′ 11″, k. h. 11° 15′ 49″43.769722°N 11.263611°EKoordináták: é. sz. 43° 46′ 11″, k. h. 11° 15′ 49″43.769722°N 11.263611°E
Térkép
Buonarroti-ház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Buonarroti-ház témájú médiaállományokat.

A Buonarroti-ház (olaszul Casa Buonarroti) Firenze egyik múzeuma a Via Ghibellina utcában. Eredetileg Michelangelo Buonarroti vásárolta meg 1508-ban,[1] unokaöccse számára, akinek a fia, ifjabb Michelangelo Buonarroti, a költő, 1620-ban nagybátyja néhány szobrából és emléktárgyaiból rendezett be múzeumot. A család kihaltakor, 1858-ban a múzeum Firenze városának tulajdona lett.

A földszinten két Michelangelo-szobor látható valamint dédunokaöccse régiséggyűjteménye. Az első emeleten ifjúkori szobrok és kisebb faragványok vannak kiállítva, köztük legkorábbi ismert alkotása, a Madonna della Scala[1] valamint további termekben a művészt mint szobrászt, építészt és Firenze erődrendszerének megújítóját mutatják be. Itt láthatóak azok a tervek is, amelyek a San Lorenzo-templom homlokzatához készültek, de soha nem építették meg őket.

A múzeumban láthatóak még egyéb festmények, tárgyak, amelyek Michelangelóról vagy az ő hatására készültek. A múzeum igazgatója az 1970-es évek közepén Tolnay Károly, magyar származású jelentős Michelangelo-kutató volt.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Zsebútitárs 14. oldal
  2. ↑ Panoráma 145. oldal

Források

  • ↑ Panoráma: Wellner István. Firenze. Panoráma útikalauz. Budapest: Panoráma (1975). ISBN 963 243 041 7 
  • ↑ Aranykönyv: Aranykönyv: Firenze, a város és remekművei. Budapest: Bonechi kiadó (1996). ISBN 88 7009 956 3 
  • ↑ Zsebútitárs: Firenze – térképes útikalauz. Budapest: Panemex Kft. (2009). ISBN 978 963 9825 41 3