Budaörsi repülőtér
A mai világban a Budaörsi repülőtér nagy jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. Hatása érezhető volt a politikában, a kultúrában, a technológiában és az emberek mindennapi életében. A Budaörsi repülőtér vitákat, vitákat és jelentős változásokat generált, amelyek előtte és utána is megjelölték a közelmúlt történelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Budaörsi repülőtér jelentőségét, következményeit és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az eredetétől a következményeiig részletesen elemezzük a Budaörsi repülőtér szerepét a jelenlegi világban és a jövőbe való vetületét.
| Budaörsi repülőtér | ||||||||||
| Budaörs | ||||||||||
 | ||||||||||
| IATA: ICAO: LHBS | ||||||||||
| Adatok | ||||||||||
| Elhelyezkedés | Budapest Magyarország | |||||||||
| Kiszolgált város | Budapest | |||||||||
| Megnyitás | 1937 | |||||||||
| Tszf. magasság | 126 m | |||||||||
| Futópályák | ||||||||||
| ||||||||||
| Elhelyezkedése | ||||||||||
 Budaörsi repülőtér
Pozíció Budapest térképén
| ||||||||||
 é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 18° 59′ 13″47.449722°N 18.986944°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 18° 59′ 13″47.449722°N 18.986944°E | ||||||||||
 | ||||||||||
| A Budaörsi repülőtér weboldala | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörsi repülőtér témájú médiaállományokat. | ||||||||||
A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi, ma is létező kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Ma már főként sportrepülőgép-forgalmat bonyolít le. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a tulajdonosa és a Magyar Repülő Szövetség üzemelteti.[2]
A Budaörsi-medencében elhelyezkedő, fűvel borított terület Budaörssel határos, de közigazgatásilag 1942 óta Budapest XI. kerületéhez tartozik, azon belül Örsöd városrészben található. A 87-es és a 187-es busz Budaörsi repülőtér nevű megállója található a főbejáratánál.
Tengerszint feletti magassága 126 m, hívójele Budaörs INFO, frekvenciája pedig 124,510 MHz.
Története
A Budaörsi repülőtér megvalósításának igénye először 1931-ben merült fel, azonban a gazdasági világválság miatt csak később, 1935-től kezdődhetett meg az építkezés. A tervpályázat két nyertese Bierbauer Virgil és Králik László lettek, a két eltérő tervet a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket.[3] A végső tervben végül Bierbauer elképzelése valósult meg. Főként anyagi okokból sok tervezett elem nem valósult meg, mivel a teljes építkezést mindössze négymillió pengőből kellett kigazdálkodni. Az építkezéshez választott terület ekkor még Budaörs közigazgatási területén feküdt, ideiglenesen 1942. március 27-én, véglegesen április 1-jén csatolták a fővároshoz.[4]
A kormányzó fia, Horthy István 1937-ben vágta át a repülőtér elkészültét jelző szalagot. Budaörs ekkor vette át Budapest korábbi légikikötője, a mátyásföldi repülőtér szerepét a polgári és sportrepülésben. A létesítmény a kor igényeinek megfelelő, ám nehezen bővíthető és számos más szempontból is korlátozottan fejleszthető volta tette szükségessé a Ferihegyi repülőtér építését. A megnövekedett légiforgalom, a domborzati viszonyok, a nem betonozott és a rövid futópályák hamar behatárolták a kapacitást.[5] A légiközlekedés biztonsága érdekében a Budaörsi-medence körüli hegyek tetejére acélrácsos szerkezetű világítótornyokat helyeztek el.
  |
A második világháború során a légiforgalom szinte teljesen katonai célúvá vált. A besorozások miatt először a földi kiszolgáló személyzet, a szerelők hiánya kezdett aggasztóvá válni, később már pilótát sem lehetett találni. A háború végére gyakorlatilag az összes budapesti repülőteret lebombázták. (A félig kész Ferihegyi repülőteret is.) A Budaörsi repülőtér maradt a legjobb állapotban, ezért a háború után innen kezdődött a hazai repülés újraindítása. Ideiglenesen ez lett Magyarország nemzetközi repülőtere.A MASZOVLET innen indította újonnan beszerzett Li–2 típusú gépeivel 1946. október 15-én első járatát Debrecenbe, majd az első nemzetközi járatát Pozsony érintésével Prágába.
Az 1950. május 1-én megnyitott újjáépített Ferihegyi repülőtér átvette a nemzetközi repülőtér és a budapesti légiforgalom központjának szerepét. Azóta a Budaörsi repülőteret jellemzően mezőgazdasági és sportrepülési célokra használják. Számos érdekes, értékes gép pihen a hangárokban. Az elhanyagoltság és a gyakorta átgondolatlan átépítések miatt azonban a főépület állaga leromlott, a nagyközönség számára nem látogatható. 2000-ben ipari műemlékké nyilvánították, így remény nyílt a jövőbeni felújítására. Kedvező fekvése miatt azonban több ingatlanbefektető is érdeklődik a terület iránt.
Jegyzetek
- ↑ Budaörs. HungaryAirport.hu, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2009. április 19.)
- ↑ Körtvélyes Tivadar - Nyolcvan éve nyitott meg a Budaörsi Repülőtér (airportal.hu, 2017.06.20.)
- ↑ A Budaörsi Repülőtér épületei. budaorsirepter.uw.hu, 2009. április 19. . (Hozzáférés: 2009. április 19.)
- ↑ Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon
- ↑ A Budaörsi Repülőtér története. budaorsirepter.uw.hu, 2009. április 19. . (Hozzáférés: 2009. április 19.)
Források
- A Budaörsi Repülőtér honlapja (2015.Feb.)
- Horváth Tamás: A Budaörsi repülőtér (tanulmány), Budapest, 2001.
További információk
- Repülőtér-információ a Great Circle Mapper-en. Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere).
