Börgöndi repülőtér

A mai világban a Börgöndi repülőtér jelentősége az élet minden területén nyilvánvaló. Akár az üzleti élet, a politika, a tudomány vagy a kultúra világában, a Börgöndi repülőtér döntő szerepet játszik az emberek interakciójában, egymás tájékoztatásában és döntéshozatalában. Ezért elengedhetetlen, hogy teljes mértékben megértsük a Börgöndi repülőtér társadalmunkra gyakorolt ​​hatását, valamint azt, hogy milyen következményekkel járhat a befolyása a jövőben. Ebben a cikkben a Börgöndi repülőtér-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy áttekintést és betekintést nyújtsunk annak relevanciájába a mai világban.

Alba Airport
IATA:   ICAO: LHBD
Adatok
ElhelyezkedésSzékesfehérvár
 Magyarország
Megnyitás1936
ÜzemeltetőAlbatrosz Repülő Egyesület
NévadóBörgönd (településrész)
Tszf. magasság123 m
Futópályák
IrányHosszBurkolat
01/19[1]1200 mfű
Elhelyezkedése
Alba Airport (Magyarország)
Alba Airport
Alba Airport
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 18° 30′ 00″47.130556°N 18.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 18° 30′ 00″47.130556°N 18.500000°E
Térkép
Az Alba Airport weboldala

A Börgöndi repülőtér Székesfehérvár és Aba közigazgatási területén, Székesfehérvártól 10 km-re délre, Börgönd közelében helyezkedik el. Megnyitása óta számos repülőnapnak és más rendezvénynek adott otthont. Az utóbbi években az Albatrosz Repülő Egyesület üzemeltette, így motoros- és vitorlázórepülő oktatásra, repülőgép-tárolásra, valamint sárkányrepülésre is mód nyílt a repülőtéren.

Története

A Börgöndi repülőtér

A repülőtér építését 1936-ban az 1/1 és az 1/2 Vadászrepülő századok Börgöndre telepítése után kezdték meg. A trianoni békeszerződés megkötései miatt csak rejtett formában történhetett a katonai repülés Fiat CR.30 és CR.32 típusokkal.

A második világháború idején (1939-től) a repülőtérnek fontos szerepe volt vadászrepülők és bombázók állomásoztatásában. 1942-43-ban nagyszabású építkezések folytak a repülőtéren: új hangárokat és műhelyeket építettek.

1943-tól a Német Légierő is használta a repülőteret a Magyar Királyi Honvéd Légierővel közösen. A repülőtéren a háború minden fontos repülőgépe megfordult, jellemzően Ju 87 Stuka zuhanóbombázók, Bf 109 vadászrepülők és egy alkalommal az óriás Me 323 Gigant szállítógép is. A szovjet előrenyomulást követően 1944 decemberében a repülőteret elfoglalták az oroszok. A német és magyar repülőgépek helyére a szovjet Po–2 típusok kerültek.

A háborút követően az építő zászlóalj, majd 1951-től a Csatarepülő Ezred Il–10 típusú gépekkel, 1957 és 1973 között pedig a Légvédelmi Tüzér Rakéta Ezred szolgált Börgöndön. A Mechanikai és Technikai Csapatrepülő Parancsnoksága alatt 1973-tól két évig a könnyű helikopter osztály Mi–2-es helikopterekkel, 1975-től 1992-ig pedig a 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezred Mi–2-es (két század) és Kamov Ka–26-os (egy század) gépekkel használta Börgöndöt. Ezen időszak alatt a repülőtéren kapott elhelyezést az ország egyetlen ejtőernyő javító és készítő műhelye is.

1995-től a repülést és a repülő sportokat az Albatrosz Repülő Egyesület képviseli Börgöndön, illetve ezzel együtt Székesfehérváron.[2]

2008-ban az Alba Airport fejlesztési szerződést kötött a repülőtér területét birtokló Székesfehérvár és Aba vezetőivel, valamint a repülőtér fejlesztésébe bekapcsolódott Biggeorge's-NV ZRt. A repülőteret a fejlesztésekkel nemzetközi repülőtérré és a diszkont légitársaságok számára is elérhetővé kívánták tenni.[3][4]

A tervek szerint 20-25 milliárd forintos fejlesztés 2008 szeptemberében kapta meg a jogerős építési engedélyt.[5] A beruházás 2008 áprilisában az ürgepopuláció áttelepítésével vette kezdetét,[6] ennek elhúzódása miatt az építkezés kezdetét 2010-re tervezték.[7] Az eredeti tervek szerint 2010 tavaszára a repülőteret egy két kilométer hosszú kifutópályával, egy ötezer négyzetméteres utasterminállal és kiegészítő létesítményekkel kellett volna bővíteni. A beruházó úgy tervezte, hogy a kibővítés utáni első évben 150 ezer, a hetedik évben kb. 1,5 millió utas fordul majd meg a légikikötőben.[8] A fejlesztések ugyanakkor csak nagyon lassan haladtak, az építési engedély kiadása utáni harmadik évben a tervekből még semmi sem valósult meg.

Székesfehérvár önkormányzata 2012 októberében úgy döntött, visszakéri a repteret a befektetőtől.[9] Miután a szóbeli egyezség megszületett, a város a terület visszavásárlására 2014-ben 2 milliárd forintot kapott az államtól.[10] A reptér melletti ipari parkot ugyanakkor várhatóan továbbra is Biggeorge's-NV és a város közösen fejleszti tovább.[11]

Jegyzetek

  1. ↑ Börgönd. HungaryAirport.hu, 2007. április 11. (Hozzáférés: 2008. március 15.)
  2. ↑ Repterünk. Albatrosz Repülő Egyesület. . (Hozzáférés: 2008. március 15.)
  3. ↑ Reptér épül a fapadosoknak. AIRPortal.hu, 2005. szeptember 14. . (Hozzáférés: 2008. március 15.)
  4. ↑ Végre lesz igazi fapados repülőterünk. ingatlanmagazin.com, 2008. március 5. . (Hozzáférés: 2008. március 11.)
  5. ↑ Épülhet az Alba Airport (magyar nyelven). Népszabadság, 2008. szeptember 22. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)
  6. ↑ Célegyenesben a repülőtér fejlesztés Börgöndön. szekesfehervar.hu, 2008. március 12. . (Hozzáférés: 2008. március 15.)
  7. ↑ Tihanyi Tamás: Az ürge marad, a repülő jönne (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2008. augusztus 6. . (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  8. ↑ Szakonyi Péter: Új budapesti nemzetközi reptér nyílik - Retteghet Ferihegy? (magyar nyelven). Napi Online, 2008. szeptember 22. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
  9. ↑ MTI: Az Alba Airport Kft. szerint nem felelősek a börgöndi repülőtér-építés késedelme miatt (HTML). HVG, 2012. október 14. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  10. ↑ A kormány kétmilliárd forintot ad Székesfehérvárnak a börgöndi repülőtér visszavásárlására (HTML). Magyar Hírlap, 2014. augusztus 16. . (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  11. ↑ MTI: Székesfehérvár visszakaphatja a börgöndi repülőtér tulajdonjogát (HTML). mfor.hu, 2013. szeptember 9. . (Hozzáférés: 2016. június 11.)

További információk