Boross János (színművész)

Ebben a cikkben részletes elemzést végzünk a Boross János (színművész)-ről, feltárva a legfontosabb szempontokat és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Boross János (színművész) eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, vitákat és vitákat generálva jelentésével és következményeivel kapcsolatban. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak hatását különböző területeken, valamint relevanciáját az emberek mindennapi életében. Kétségtelen, hogy a Boross János (színművész) előtte és utána is volt a történelemben, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és sok más területen. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezze fel mindazt, amit a Boross János (színművész) kínál, és hogyan formálta a mai napig a világunkat.

Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Boros János (egyértelműsítő lap).
Boross János
Életrajzi adatok
Született1924. február 23.
Vecsés
Elhunyt1976. szeptember 16. (52 évesen)
Budapest
Származásmagyar magyar
GyermekeiBoross Mária
Pályafutása
Aktív évek1948-1976
Híres szerepeiScapin Molière: Scapin furfangjai
Gróf Eleméry Tasziló Szirmai Albert: Mágnás Miska
XVII. Kázmér Szenes Iván: Őfelsége a sztár
Bóni gróf Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Tiborc Katona József: Bánk bán
Három királyok-Menyhért Vas István-Hubay Miklós-Ránki György: Egy szerelem három éjszakája
Boross János IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap

Boross János (névvariáns: Boros János) (Vecsés, 1924. február 23. – Budapest, 1976. szeptember 16.) magyar színész, rendező.

Életpálya

Vecsésen született, 1924. február 23-án. Vidéki, dali társulatoknál kezdte pályáját. A háborúban román fogságba került, mint katonaszökevény. Első feleségével Eötvös Erzsébettel 1949 és 1952 között a debreceni Csokonai Színház táncos-komikus párja volt, itt született egyetlen gyermeke, Mária. 1952 és 1955 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt.1955–től egy-egy évadot a Pécsi Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1957-ben az 56-os forradalomban való részvételéért börtönbüntetést kapott. 1958 és 1960 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1960-tól a budapesti Petőfi Színház, 1962-től a Tarka Színpad művésze volt, majd az Állami Déryné Színházban játszott. Számos filmben szerepelt kisebb szerepekben. Budapesten hunyt el 52 éves korában.

Színházi szerepeiből

Fontosabb rendezései

  • Mikszáth Kálmán – Sárközy István: A szelistyei asszonyok (Pécsi Nemzeti Színház, 1955)
  • Nóti Károly: Nyitott ablak (Szegedi Nemzeti Színház, 1957)
  • Csizmarek Mátyás – Fejér István: Bukfenc (Miskolci Nemzeti Színház, 1958)
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Kecskeméti Katona József Színház, 1958)

Filmek, tv

  • Délibáb minden mennyiségben (1962)
  • Fotó Háber (1963)
  • Különös vadászat (1973)
  • Egy kis hely a nap alatt (1973)
  • Aranyborjú (1974)
  • Napraforgó (1974)
  • Bástyasétány hetvennégy (1974)
  • Bekötött szemmel (1974)
  • Örökbefogadás (1975)
  • Ereszd el a szakállamat! (1975)
  • Inkognitóban Budapesten (1976)
  • Kántor (sorozat) Havas történet című rész (1976)
  • A lőcsei fehér asszony (1976)

Források

További információk