Blažević Dol
Ebben a cikkben elemezzük a Blažević Dol hatását a társadalom különböző területein. Megjelenése óta a Blažević Dol minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette, és a kortárs kultúra mindenütt jelenlévő jelenségévé vált. Egy kimerítő elemzésen keresztül feltárjuk a Blažević Dol körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint a befolyását olyan sokrétű területeken, mint a politika, a technológia, a divat és a szórakoztatás. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Blažević Dol milyen szerepet játszott a társadalom átalakulásában, és azt, hogy az emberek hogyan kommunikálnak egymással. Ez a cikk a Blažević Dol legrelevánsabb vonatkozásaival foglalkozik, teljes és frissített elképzelést kínálva a ma oly fontos témáról.
| Blažević Dol | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Staro Petrovo Selo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35414 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 101 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Terület | 13,16 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 06″, k. h. 17° 34′ 55″45.235000°N 17.582000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 06″, k. h. 17° 34′ 55″45.235000°N 17.582000°E | |
 | |
Blažević Dol (1991-ig Blaževića Dol) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 34, közúton 44 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 12, közúton 30 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Vrbova-patak völgyében fekszik.
Története
Területe már az őskorban is lakott volt, határában a Bregi – Svinjci lelőhelyen az újkőkorszaki Lasinja kultúra leleteit találták meg.[2]
A település a 19. században keletkezett Orbova falu északi, hegyi határrészén, a Pozsegai-hegység déli lejtőin. 1931-ig Orbova része volt. 1900-ban 35, 1910-ben 98 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 154 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.
Lakossága
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 35 | 98 | 51 | 285 | 421 | 433 | 380 | 184 | 248 | 256 | 181 | 154 |
(1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként.)
Nevezetességei
Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az orbovai Szent György plébánia filiája.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Jesenka Miškiv: Stotinu hrvatskih arheoloških nalazišta - Brodsko - posavska županija (szerk. Aleksandar Durman) Zagreb 2006. 47-49.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
