A mai világban a Berki László olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír, és a társadalom széles körének figyelmét felkeltette. A Berki László megjelenése óta különböző területeken vita és vita tárgya, érdeklődést és vitát egyaránt felkelt. Az idő előrehaladtával a Berki László jelentősége egyre nyilvánvalóbbá válik, és jelentősen befolyásolja a mindennapi élet különböző aspektusait. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Berki László jelenségét, elemezve annak számos oldalát és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Berki László | |
![]() | |
Berki László, dombormű | |
Született | 1941. május 22.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1997. október 24. (56 évesen)[3] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | zeneszerző |
Kitüntetései | Liszt Ferenc-díj (1998) |
Sírhelye | Új köztemető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Berki László témájú médiaállományokat. | |
Id. Berki László (Budapest, 1941. május 22. – Budapest, 1997. október 24.) magyar zenekarvezető, cigányprímás, zeneszerző.
Szülei: Berki Károly karmester és Rácz Borbála voltak. 1948-ban édesapja tanította hegedülni. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium zeneiskolájában tanult. 1955–1958 között Horthy és Wersényi tanította. 1955–1958 között magánúton tanult. 1955–1960 között a Rajkó zenekar prímása volt. 1958-ban Országh Tivadar és Rados Ferenc tanítványa volt. 1960-tól a Magyar Állami Népi Együttes koncertmestere, 1968–1997 között zenekarvezető prímása volt. 1970-ben jelent meg első önálló nagylemeze. 1985-től alapító tagja és művészeti vezetője, majd alelnöke volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak.
Zeneszerzői, hangszerelői tevékenységet is folytatott, mintegy 200 feldolgozása került rádió-, tv-felvételre, jelent meg hanglemezen. Készült hegedűverseny-átirata a 100 tagú Budapest Cigányzenekarra, Szenthelyi Miklós szólójátékával.
1964-ben házasságot kötött Janny Annával. Három gyermekük született: László (1965), Anikó (1967) és Attila (1974).
Sírja az Új köztemetőben található (3/2-1-3).