Basilides Barna (festő)

A Basilides Barna (festő) témája az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző ágazatokra gyakorolt ​​hatása miatt, a Basilides Barna (festő) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Basilides Barna (festő)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a jelenlegi fejlődéséig. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, és különböző perspektívákat mutatunk be a témában. Kétségtelen, hogy a Basilides Barna (festő) egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást.

Basilides Barna
Született1903. március 2.[1]
Tornalja
Elhunyt1967. február 12. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész

Basilides Barna (Tornalja, 1903. március 2.Budapest, 1967. február 12.) magyar festő, grafikus, gobelintervező. Basilides Ábris filmrendező, Basilides Sándor festő és Basilides Zoltán filmszínész testvére.

Élete

Basilides Barna pályája 1920-ban indult, amikor az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafikai osztályának növendéke lett. 19211925 közt tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol mesterei Rudnay Gyula és Bosznay István festőművészek voltak. 1925-től, Olaszországban, Párizsban, Bécsben járt tanulmányúton. 1935-ben, gobelineket tervezett a genfi népszövetségi palota számára. 19391940 közt ismét Olaszországba utazott mint ösztöndíjas. 1940–41-ben tagja volt az Országos Magyar Képzőművészeti Társaságnak és a Szolnoki művésztelepnek. Művészeti igazgatója volt a Műbarátnak. Festészetében nincsenek jól elkülöníthető korszakok, stílusváltozások, élete végéig rajzos hangulatú, meseszerű alkotások kerültek ki műterméből. Keresett művész volt az 1940-es években. A második világháború után háttérbe szorult, és az ARTEX nevű külkereskedelmi vállalatnak dolgozott. Képei külföldi megrendelésre készültek. Főleg tájképfestőként ismert.

Főbb művei

Kiállítások

Díjak

Irodalom

Jegyzetek

  1. Artists of the World Online (német nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009 DOI:10.1515/AKL.

Források