A Basilides Barna (festő) témája az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző ágazatokra gyakorolt hatása miatt, a Basilides Barna (festő) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Basilides Barna (festő)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a jelenlegi fejlődéséig. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és különböző perspektívákat mutatunk be a témában. Kétségtelen, hogy a Basilides Barna (festő) egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást.
Basilides Barna | |
Született | 1903. március 2.[1] Tornalja |
Elhunyt | 1967. február 12. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
Basilides Barna (Tornalja, 1903. március 2. – Budapest, 1967. február 12.) magyar festő, grafikus, gobelintervező. Basilides Ábris filmrendező, Basilides Sándor festő és Basilides Zoltán filmszínész testvére.
Basilides Barna pályája 1920-ban indult, amikor az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafikai osztályának növendéke lett. 1921–1925 közt tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol mesterei Rudnay Gyula és Bosznay István festőművészek voltak. 1925-től, Olaszországban, Párizsban, Bécsben járt tanulmányúton. 1935-ben, gobelineket tervezett a genfi népszövetségi palota számára. 1939–1940 közt ismét Olaszországba utazott mint ösztöndíjas. 1940–41-ben tagja volt az Országos Magyar Képzőművészeti Társaságnak és a Szolnoki művésztelepnek. Művészeti igazgatója volt a Műbarátnak. Festészetében nincsenek jól elkülöníthető korszakok, stílusváltozások, élete végéig rajzos hangulatú, meseszerű alkotások kerültek ki műterméből. Keresett művész volt az 1940-es években. A második világháború után háttérbe szorult, és az ARTEX nevű külkereskedelmi vállalatnak dolgozott. Képei külföldi megrendelésre készültek. Főleg tájképfestőként ismert.