Tamás Galéria
Ha van valami, ami mindig felkeltette a figyelmünket, az a Tamás Galéria. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Tamás Galéria világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Tamás Galéria hatását, elemezzük jelentőségét különböző kontextusokban, és egyedi perspektívát kínálunk ehhez a lenyűgöző témához. A kezdetektől a jelenlegi hatásig a Tamás Galéria kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban, és izgatottan várjuk, hogy belemerüljünk a bonyolultságokba és furcsaságokba, amelyek oly sok ember számára fontossá teszik. Készüljön fel tehát arra, hogy elmélyüljön a Tamás Galéria lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
Tamás Galéria (Budapest V. ker., Akadémia utca, működése: 1927–1944)
Története
Tamás Henrik (1879–1960) műgyűjtő alapította. 1927-től a második világháborúig működött. Főleg a modern magyar festők műveinek kiállításával foglalkozott, azonban ez önmagában a galériát nem tartotta el, ezért képkeretezést, és német, francia, olasz reprodukciók árusítását is vállalták.
Tamás Henrik és felesége Balogh Júlia a Széchenyi és az Akadémia utca sarkán egy földszinti bérleményben nyitotta meg kiállító- és kereskedő helyiségét. Első kiállításuk 1927. október 21-én nyílt meg, saját gyűjteményükből. Sokat mond a kiállításon bemutatott képek festőinek neve: Csók István, Iványi-Grünwald Béla, Koszta József, Mednyánszky László, Réti István, Rudnay Gyula, Vaszary János. Nem csoda, hogy a kiállítást méltatta hasábjain Az Est, a Pesti Napló, a Pester Lloyd és Az Újság.
1927 karácsonyán már Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Istókovits Kálmán rézkarcaival jelentkeztek. A két világháború közt számos csoportos és egyéni kiállításon (amelyek száma a 160-at is meghaladta), megfordult itt a magyar modern festők színe-java.
A második világháború idején is élénk kiállítási tevékenység folyt, a háború vége felé a kiállítói helyiség és a Tamás Henrik gyűjtemény nagy károkat szenvedett, a gyűjtemény számos darabja elpusztult. 1945 után szerette volna Tamás Henrik újra megnyitni a galériát, de előbb anyagi okok miatt nem tudta ezt megtenni, később a politikai körülmények lehetetlenné tették magángalériák működtetését.
Irodalom
Tamás Henrik: Tamás Henrik emlékezései (művészekre, képszalonokra, a Tamás Galériára…) és műgyűjteménye. Pécs : Janus Pannonius Múzeum; Budapest : Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet, 2004. 256 o. ISBN 9637211837
Források
- Művészeti lexikon. 3. kiad. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. ISBN 9630523647
- Ébli Gábor: Modernség és tehetség : a Tamás Galéria (1928–1944) története. Art Magazin, 2003/1. 4-9. o.