A mai világban a Basa Péter különböző területeken jelentős jelentőségre tett szert. Akár tudományos, akár szakmai, akár személyes szférában, a Basa Péter olyan érdekes és releváns téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Hatása számos területre kiterjed, a társadalmi trendektől a technológiai fejlődésig mindenre hatással van. Ebben a cikkben elmélyülünk a Basa Péter lenyűgöző világában, feltárva következményeit, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Basa Péter eredetétől napjainkig olyan alapvető elemmé vált, amely megérdemli, hogy teljes egészében elemezzük és megértsük.
Basa Péter | |
Született | 1964 Budapest |
Elhunyt | 2009. december 30. (44-45 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | építész |
Kitüntetései | Ybl Miklós-díj |
Sírhelye | Budakeszi |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Basa Péter témájú médiaállományokat. | |
Basa Péter (Budapest, 1964 – 2009. december 30.) Ybl Miklós-díjas magyar építész. Legjelentősebb önálló munkái a budakeszi Határon Túli Magyarok Emléktemploma, valamint a városmajori Barabás-villa felújítása.
Basa Péter 1964-ben született, és 1984–1989 között végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem építészkarát. 1989–1990 között a Pécsiterv budapesti irodájában dolgozott Vadász György vezetésével, majd 1991–1994 között a Vadász és Társai Építőművész Kft. munkatársa volt. Munkáinak jelentős része kötődik az itteni kollégákhoz. 1993-ban a Vadász Györggyel közösen tervezett szigligeti lakóházért Az Év Háza-díjat, 1996-ban pedig a Vadásszal és Takács Tamással tervezett, a budapesti Árpád úton felépült lakótömbért a Budapesti Építészeti Nívódíjat kapták meg.
Első önálló sikerét az 1999-ben elkészült Határon Túli Magyarok Emléktemplomának budakeszi épületével aratta. A Pro Architectura-díjjal elismert épületet a református közösség kérésére alkalmazott, hagyományos erdélyi alapformák és a modern építési technológia párosítása jellemzi.
2000-ben nyílt meg a Vadász Györggyel és Fernezelyi Gergellyel tervezett magyar pavilon a hannoveri világkiállításon, amely a hazai és a nemzetközi sajtóban is komoly sikert aratott. A hajó alakú, fával burkolt építmény 2001-ben Figyelő Építészeti díjat kapott.
Basa tán legfontosabb önálló műve a budai Barabás-villa 2000–2002 között levezényelt rekonstrukciója volt. A pusztulás határán álló épületet részben a hajdani építtető, Barabás Miklós egy akvarelljére támaszkodva példás gondossággal állította helyre. Az új kiegészítő szárnyak üvegből és fából készült tömbjei nem zavarják a klasszicista remek látványát, de önmagukban is figyelemreméltó, érzékeny kortárs részletekkel bírnak. A helyreállítást 2003-ban Europa Nostra-díjjal ismerték el.
A 2001-ben létrehozott Fernezelyi Basa Iroda alapítójaként Basa Péter részt vett a győri Rába Mozi Richter Koncertteremmé alakításában (2000-2001), a X. kerületben épült Palazzo Csajkovszkij lakópark, illetve a Nagy-Kopasz hegyen 2005-ben elkészült kilátó tervezésében. Az iroda 2008-ban második helyezést ért el a szombathelyi Weöres Sándor Színház épületére kiírt ötletpályázaton,[2] 2009-ben pedig megosztott első helyet az új budaörsi általános iskola pályázatán.[3] Basa legutolsó, komolyabb visszhangot kiváltó elképzelése a budapesti Királyhágó térre tervezett, zöldhomlokzatos irodaház volt.[4]
Basa szerepet vállalt az építészeti közéletben is. 1992-94 között az ÉME Mesteriskola XII. ciklusának résztvevője volt, majd 1993–96-ban a BME Építészmérnöki Karának Középülettervezési tanszékén oktatott. 2000-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművészeti kollégiumának tagja, 2001-2002 között a Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyeleti bizottságának tagja, 2002-ben a Budapesti Fővárosi Tervtanács tagja volt.
45 évesen, daganatos betegségben hunyt el; a budakeszi temetőben nyugszik.