A mai világban a Bartók Katalin olyan kérdés, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. Legyen szó személyes, munkahelyi, társadalmi vagy politikai szféráról, a Bartók Katalin emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása vitákat, vitákat és növekvő érdeklődést váltott ki a következményeinek és következményeinek megértése iránt. Különböző perspektívákból nézve a Bartók Katalin-nek sikerült váratlan módon befolyásolnia életünket, megkérdőjelezve a kialakult paradigmákat, és új kihívások elé állítva a jövőt. Ebben a cikkben teljes körűen megvizsgáljuk a Bartók Katalin hatását, és azt, hogy hogyan változtatta meg a valóságunkat az elmúlt években.
Bartók Katalin | |
![]() | |
Horváth László felvétele | |
Született | Váczy Katalin Lenke 1942. július 22. Kolozsvár |
Elhunyt | 2021. október 25. (79 évesen) Kolozsvár[1] |
Állampolgársága | |
Szülei | Váczy Leona Váczy Kálmán |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem (1959–1964, biológia, botanika) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bartók Katalin témájú médiaállományokat. | |
Bartók Katalin Lenke (Kolozsvár, 1942. július 22. – Kolozsvár, 2021. október 25.) erdélyi magyar biológus, egyetemi docens, Váczy Kálmán (1913–1992) és Váczy Leona (1913–1995) lánya.
Középiskoláit a kolozsvári 3. sz. Középiskolában (jelenleg Apáczai Csere János Elméleti Líceum) végezte 1959-ben [2] 1959 és 1964 között a Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia-földrajz karára járt, ahol biológia–botanika szakon végzett. 1982 és 1985 között egyetem utáni angol nyelvképzésen vett részt. 1979-ben doktorált a kolozsvári egyetemen.
Munkahelyei: Tartományi Agrokémiai és Pedológiai Laboratórium, Kolozsvár (1965–1974), Biológiai Kutató Intézet, Kolozsvár (tudományos kutató, 1974–1990), Biológiai Kutató Intézet, Kolozsvár (tudományos főkutató, 1990–1999), Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Biológia-Geológia Kar, Taxonómia és Ökológia Tanszék (egyetemi docens, 1999–2007). 2007-es nyugdíjazása után 2012-ig óraadóként dolgozott.
Kutatási területei: lichenológia, növénykórtan, fitoszociológia, természetvédelem, környezetvédelem. Tudományos cikkei és könyvei mellett tudománytörténeti dolgozatokat és könyveket is írt.