Bana

Bana
A banai Szentháromság katolikus templom
A banai Szentháromság katolikus templom
Bana címere
Bana címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKomáromi
Jogállásközség
PolgármesterToma Richárd (független)
Irányítószám2944
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1505 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség65,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 60″, k. h. 17° 55′ 16″47.649861111111, 17.92116944444447.649861°N 17.921169°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 60″, k. h. 17° 55′ 16″47.649861111111, 17.92116944444447.649861°N 17.921169°E
Bana (Komárom-Esztergom vármegye) Bana Bana Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bana témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bana község Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Fekvése

A település a vármegye északnyugati szögletében, Győr-Moson-Sopron vármegye határán fekszik. Az Igmánd–Kisbéri-medence északi peremén, a Duna teraszvidékétől északra egy kavicsos dombvonulat választja el. Győrtől 25, Komáromtól 23, Tatától 32 kilométer távolságra található. Szomszédos települések: Ács, Bábolna, Tárkány, Rétalap, Bőny, Nagyszentjános.

Főutcája a Tata, Nagyigmánd és Győr között húzódó, nagyjából kelet-nyugati irányt követő 8136-os számú mellékút, amibe a község nyugati határán torkollik be a 8152-es út. Még egy útja számozódik országos közútként, a 8136-osba annak 32+300-as kilométerszelvényénél, 5,3 kilométer megtétele után beletorkolló 81 141-es út, amely Ács és a 8151-es út, illetve az M1-es autópálya ottani le- és felhajtója felé biztosít összeköttetést.

Vasútállomása nincs a településnek, legközelebb a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal nagyszentjánosi, illetve a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal nagyigmándi állomása található, előbbi 9, utóbbi 12 kilométerre. A falura a községen átmenő kerékpáros turizmus jellemző.

A község a Cuhai-Bakony-ér és mellékerei által tagolt, 135 méteres átlagmagasságú hullámos síkságon terül el; a kielégítő rétegvízkészlet miatt saját ivóvízrendszerrel rendelkezik. Felszíni kőzetanyaga ártéri és folyóvízi homok, kavics és iszap. Eredeti növénytakarója homoki tölgyessel kevert homokpuszta volt. A Cuha völgysíkjában réti öntéstalaj található, ezeken nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés folyik. Éghajlata a kontinentális éghajlat száraz és meleg változata. Éves csapadékátlaga 600 milliméter, átlaghőmérséklete: 10 °C. Uralkodó széliránya északnyugati.

Élővilága

Bana községben gólyafészek található, ahol 2013-ban is fészkeltek a gólyák.

Története

A falu neve személynévből keletkezett. Alapjául a „bán” méltóságnév szolgált. Az írások először a települést 1236-ban említik Bana alakban.

A honfoglaló törzsek a 10. században települtek meg e területen. A falu határában lovas temetkezés nyomait találták meg. Az Árpád-korban királyi várbirtok volt, ahol a királyi várispánok székeltek. A község ispánjai a Bána nemzetség s a tőlük származó gróf Cseszneky család tagjai voltak, akiket a Koppán nemzetségbeli Paulin rokonaként tartottak számon. A tatárjárás során a település várával együtt elpusztult. 1349-ben Nagy Lajos király Árpával együtt a Kolos nemzetségbeli Jakabnak adományozza. 1380-ban határjárást végeztek itt.

1449-ben Győr vármegyéhez tartozott. A 15. században a Rozgonyiak és több köznemes szerzett itt birtokot. A falu a törökdúlások idején elpusztult. A 17. században telepedtek meg először a református családok. A református templom 1680-ban elpusztult, de ugyanott újjáépítették. Bana a környék református központja volt. A 18. században a római katolikus betelepedők jutottak túlsúlyba. A katolikusok temploma először 1249-ben épült, de az elpusztult. Plébánia 1787-ben újjáépítették késő barokk stílusban. Az 1784-es összeírás köznemesek birtokaként tartotta nyilván.

Bana határának nagy része szántóföld volt. Az 1840-es években az állam epreskerteket telepített, selyemhernyó-tenyésztés céljából. Emellett híresek voltak az itt tenyésztett lipicai lovak. A 19. századtól a lakosok a szomszédos Bábolna pusztára jártak dolgozni. A községet 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. 1897-ben megalakult Bana-Bábolna Hitelszövetkezet. A községháza 1914-ben épült meg. Az első világháború után különböző társadalmi szervezetek alakultak.

Mai élete

A második világháború után, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet Búzakalász néven. 1992-ben feloszlott és több kisebb mezőgazdasági kft. alakult meg. Számottevő ipar nincs a településen. Újjáéledőben van a lipicai lovak tenyésztése.

1974-ben Bábolnához csatolták. Közös tanács alakult. 1984-től 1988-ig Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. A rendszerváltozás óta újra önálló önkormányzattal rendelkezik. Önkormányzati hivatalt Bábolnával közösen tart fenn.

A vezetékes ivóvízhálózat 1971-ben valósult meg. A szennyvízelvezetést és -tisztítást 1996-ban fejezték be. Kiépítették a vezetékes gázt és bővítették a telefonhálózatot. A helyi utak portalanítása részben fejeződött be. A település oktatása 150 éves múltra tekinthet vissza, az első római katolikus iskoláját 1849-ben építették. 1904-től új épületben volt az oktatás. A református iskoláról 1896-ból vannak adatok. Az intézmény a köznevelésért felelős államtitkár határozatának értelmében 2015-ben megszűnt, az alsó tagozat a Bábolnai Általános Iskola Banai Telephely néven a bábolnai iskola részeként működik tovább. Jelenleg három csoportos napköziotthonos óvoda működik a településen.

2020. június 26-án megtörtént a Magyar Falu Program „Kistelepülések járdaépítésének, felújításának anyagtámogatása” című projektrészének hozzájárulásával elkészült Bercsényi utcai járdaszakasz ünnepélyes átadása.

Közélete

Polgármesterei

A településen a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen, az induló jelöltek közül kettő, Horváth Márta és Toma Richárd között. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 12-én tartották meg, ezen már hatan indultak el, de a győzelem a korábbi holtversenyben részes két fél között dőlt el, 35 szavazatnyi különbséggel Toma Richárd javára.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma163016211629161215051505
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46%, református 15,6%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,6% (21,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Képtár

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Bana települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 12. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ 1889 A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1888. évi jelentése, 11.
  4. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  5. ↑ Bábolnai Fórum 26. évfolyam 7. szám
  6. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  11. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  13. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  14. ↑ Bana Helységnévtár
  15. ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106.
  16. ↑ a b Kulturális adatgyűjtő lap: Bana. kbtkt.hu (Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás hivatalos honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. február 19.) (doc) arch

Források

Commons:Category:Bana (Hungary) A Wikimédia Commons tartalmaz Bana témájú médiaállományokat.

További információk

Komárom-Esztergom vármegye települései
Megyei jogú városok Komárom-Esztergom megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
A Komáromi járás települései
Ács · Almásfüzitő · Bábolna · Bana · Csém · Kisigmánd · Komárom · Mocsa · Nagyigmánd