Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Homok témát, amely egy alapvető szempont, amely a mindennapi élet különböző területeit áthatja. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését az évek során, és jelentőségét napjainkban. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Homok körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat, valamint annak társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai szférában gyakorolt hatásait. Hasonlóképpen, abbahagyjuk annak megvizsgálását, hogy a Homok hogyan befolyásolta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot észleljük, és hogyan alakította ki interakcióinkat és kapcsolatainkat más egyénekkel. Ezeken az oldalakon végig azt javasoljuk, hogy elmélyedjünk a Homok minden vonatkozásában, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy, a jelenkorban nagyon fontos témára.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Homok | |
Homoksivatag Marokkóban | |
Adatok | |
Képződés típusa | üledékes |
Képződés helye | extrabazinális |
Szerkezet | szemcsés |
Szövet | szemcsés laza |
Vegyi összetétel | szilikátos |
Ásványos összetétel | változó |
Előfordulás | kontinentális, vízi, vulkáni |
A Wikimédia Commons tartalmaz Homok témájú médiaállományokat. |
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 0,063–2 mm közötti szemcseméretű talajt.
Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű homoktípusoknak a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó futóhomok.
A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.
A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.
A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.
A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.
A kvarchomokot a következő területeken használják: