Mai cikkünkben a Bakos Tibor lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma évtizedek óta vita és tanulmányozás tárgya, nagy érdeklődést váltva ki mind a szakértők, mind az amatőrök körében. A történelem során a Bakos Tibor döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól a művészetig, a politikáig és a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bakos Tibor különböző aspektusait, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig, elemezzük következményeit, és kiemeljük a mai világban betöltött jelentőségét. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Bakos Tibor-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
Bakos Tibor | |
Született | 1909. június 8. Szeged |
Elhunyt | 1998. december (89 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Bakos István Derezsán Mária Vilma |
Foglalkozása | matematikus, egyetemi tanár |
Iskolái |
|
Bakos Tibor (teljes nevén Bakos Tibor Zsigmond Béla) (Szeged, 1909. június 8.[1] – Budapest, 1998. december) magyar matematikatanár, szakmódszertanos, a matematikatanítás módszertanának kiváló szakértője.
Bakos (Beck) István (1880–1940)[2] tanár és Derezsán Mária Vilma (1885–1977)[3] gyermekeként született.[4] A szombathelyi főreáliskolában érettségizett 1927-ben, felsőfokú tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatott, felvételt nyert az Eötvös Kollégiumba. Mesterei a matematika szakon Fejér Lipót és Kürschák József voltak. Tanári pályafutását Sátoraljaújhelyen kezdte, helyettestanári állást kapott a kegyes-tanítórendi reálgimnáziumban.
1 évig rendes katonai szolgálatát Szombathelyen töltötte, majd Pécsett tanított. 1938-ban nősült meg, házasságából egy leánygyermek született, aki majd az 1950-es évek második felében felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott.
1939-ben bekerült a szegedi Baross Gábor Gyakorló Gimnáziumba, eközben tanított a szegedi Pedagógiai Főiskola matematika tanszékén is. A Délvidék visszacsatolása után a zombori, majd az újvidéki gimnáziumba került, végül a második világháború végén hadifogságba esett. A második világháború után ismét a szegedi Baross Gábor Gimnáziumban tanított, 1950-1958-ig a szegedi egyetem Bolyai Intézetének tanársegéde, majd adjunktusa lett Kalmár László mellett.
Bakos kiválóan értett a matematika tanítás módszertanához, éppen ezért 1958-ban Budapestre hívta őt Surányi János matematikus, hogy együtt szerkesszék a KöMaL-t. Nyugdíjazásáig a Középiskolai Matematikai Lapok[5] egyik felelős szerkesztője volt (1958–1974). A szerkesztői munka mellett számos versenybizottságban dolgozott, köztük az Arany Dániel, az OKTV, a Kürschák József tanulmányi versenyeken. A Bolyai János Matematikai Társulat választmányának tagjaként is nagy aktivitást fejtett ki, nem véletlen, hiszen e társulat tevékenységi körébe tartozott és tartozik a tehetséggondozás, a matematikai versenyek szervezése.
1974. július 1-jén ment nyugdíjba, de még nyugdíjasként is gyakorta és hosszabb időn át szerkesztette a Középiskolai Matematikai Lapokat, helyettesítette a külföldi tanulmányúton járó szerkesztőket.