Bőke Gyula

A mai világban a Bőke Gyula olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Bőke Gyula-nek sikerült általános érdeklődésre számot tartó témaként pozícionálnia magát a társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági szférában. Az évek során a Bőke Gyula számos tanulmány, vita és vita tárgya volt, ami különböző dimenzióinak jobb megértéséhez és elemzéséhez vezetett. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bőke Gyula jelenségét és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásait, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is nagy érdeklődést és kíváncsiságot vált ki a mai társadalomban.

Bőke Gyula
SzületettBeck Gyula
1832. november 8.
Tata
Elhunyt1918. március 5. (85 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • fül-orr-gégész
  • egyetemi oktató
  • szülész
SírhelyeFarkasréti temető (Érdi-27. falsírbolt)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőke Gyula témájú médiaállományokat.

Bőke Gyula, 1862-ig Beck (Tata, 1832. november 8. – Budapest, 1918. március 5.)[3] orvos, a MTA tagja.

Élete

Bőke Simon (1801–1885)[4] és Steiner Anna gyermeke.[5] A magyarországi fülészet megalapítója. A tatai és a pesti piaristáknál, majd a Bécsi Egyetemen tanult és ugyanott lett kórházi orvos. 1859-ben Mosonmagyaróváron telepedett le, de már két évvel később a fővárosba jött, ahol fülgyógyászattal kezdett foglalkozni. E célból külföldi tanulmányútra ment, s hosszabb időt töltött Würzburgban. Visszatérve ő lett az első fülspecialista, s mint ilyen előbb a Zsidó Kórház főorvosa volt, majd kikeresztelkedése után a Rókus Kórház és a gyermekkórház osztályvezető főorvosa, 1868-ban magántanár, 1879-ben egyetemi tanár, később a fülgyógyászati klinika első igazgatója lett. Fülgyógyászati tanulmányai meghaladják a százat, az első Fülgyógyászat tankönyvének is ő a szerzője. Számos külföldi orvosi társaság tagjává választotta.

Családja

Házastársa Freund Etelka (1843–1910)[6] volt, Freund Benedek orvos lánya. 1891-ben feleségével megkeresztelkedett a krisztinavárosi Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplomban.[7]

Lánya Bőke Kornélia (Pest, 1864. május 6. – Budapest, 1942. november 22.)[8][9] volt, Vikár Béla etnográfus, műfordító felesége.

Főbb művei

  • A külhangvezetés általában és mellső és alsó falának megcsontosodása különösen (Pest, 1863)
  • A süketnémaság orvosi szempontból (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1864)
  • A fülgyógyászat tankönyve tanulók és orvosok számára (Buda, 1868)
  • A fülfolyás – otorrhoea – lényegéről (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1868)
  • A fülbántalmak befolyása az agyra (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1879)
  • A hallásról és a hallókészülékekről (Természettudományi Közlöny, 1880)
  • A fülgyógyászat viszonya az orvosi tudomány többi ágaihoz – A csecsnyújtvány üregének megnyitásáról (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1890)
  • A gyermekek testi ápolásáról. Többekkel. (Budapest, 1891)
  • A hallóképesség vizsgálatáról tettetőknél és annak értékesítéséről kórjelzés és kórjóslati irányban. A magyar orvosok és természettudósok Brassóban tartott vándorgyűlésén előadta. (Budapest, 1892)
  • Ritkábban előforduló sérüléses fülbántalmak. A fül epitheliomája és a rádiumkezelés (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
  • A fülgyógyászat fontosságáról az orvosi gyakorlatban (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905)

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Gyászjelentése (1918). (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  4. ↑ Bőke Simon gyászjelentése (1885). (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  5. ↑ Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Eötvös Loránd Tudományegyetem. ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  6. ↑ Elhunyt Bőke Gyuláné Freund Etelka (1910. december 30.) Pesti Hírlap, 32. évfolyam, 311. szám, 17. oldal
  7. ↑ Keresztelési bejegyzésük a krisztinavárosi római katolikus keresztelési akv. 113-114./1891. folyószámok alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Bőke Kornélia keresztelési bejegyzése a budapest-szentistvánvárosi rk. keresztelési akv. 54/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Bőke Kornélia halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 343/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)

Források