Béldi Pál

Mai cikkünkben a Béldi Pál témával foglalkozunk, amely témában emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig a Béldi Pál állandó vitákat váltott ki, és továbbra is kutatások és elemzések tárgya. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Béldi Pál körül létező különböző perspektívákat, valamint annak időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Emellett a Béldi Pál-hez kapcsolódó legfrissebb hírekben és felfedezésekben is elmélyülünk, azzal a céllal, hogy globális és naprakész képet adjunk erről a lenyűgöző témáról. Csatlakozzon hozzánk a Béldi Pál-ről szóló felfedező és elmélkedés útján!

Uzoni Béldi Pál
Született1621
nem ismert
Elhunyt1679
Isztambul
Állampolgárságaerdélyi
GyermekeiFerencz Béldi de Uzon
SzüleiBéldi Kelemen
Losonczi Bánffy Mária
Foglalkozása
  • arisztokrata
  • politikus
TisztségeBelső-Szolnok vármegye főispánja (1660-as évek – )
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzoni Béldi Pál témájú médiaállományokat.

Uzoni Béldi Pál (1621. – Isztambul, 1679.) erdélyi nemesi család sarja, főasztalnok, Háromszék fő királyi bírája és az ország generálisa, Belső-Szolnok vármegye főispánja.

Család származása

Erdély egyik ősi székely családja, nevüket az egyik magyar megye marosmenti helységéről, Béldről vette, de az előnevüket Uzon háromszéki székelyfaluról vették.

Élete

Béldi Kelemen[1] és Losonczi Bánffy Mária gyermekeként született. I. Rákóczi György udvarában nevelkedett, majd 1653-ban II. Rákóczi György főasztalnoka lett, később, 1655-től Háromszék fő királyi bírája, 1656–1657-ben kincstartó.

1657-ben mint lovassági parancsnok, részt vett II. Rákóczi György Lengyelország elleni hadjáratában. Tatár fogságba esett, ahonnan csak 1661-ben szabadult. Ezt követően 1678-ig az erdélyi fejedelmi tanács tagja.

I. Apafi Mihály egyik legbizalmasabb tanácsosa volt. Apafi 1663. évi távolléte idején a három helytartó egyike Béldi volt. Igyekezett a Teleki Mihály és Bánffy Dénes közötti ellentéteket mérsékelni. Bánffy 1674-es bukása után Teleki ellen fordult. Ez végzetes lett számára. 1676-ban ellenségei megvádolták, hogy a fejedelem életére és trónjára tör. Ezért Apafi 1676 márciusban elfogatta és börtönbe vetette. Innen 1677 március végén kiszabadulva fegyveres támadást szervezett Teleki Mihály ellen, ami azonban kudarcba fulladt, ekkor Törökországba menekült. A szultán Apafi kérésére elfogatta és a Héttoronyba záratta, ahol haláláig fogva tartották.

Családja

Vitéz Zsuzsannát vette feleségül, három gyermekük született, a gyermekek 1657 előtt születtek:

  • Kelemen; első felesége: Henter Krisztina, második neje: Kereszturi Krisztina
  • Dávid
  • Zsuzsanna; férje: Wesselényi Pál

Hivatkozások

  1. ↑ Fontos szerepet játszott Erdély közéletében, aki előbb Székely Mózesnek később pedig Bethlen Gábornak volt bizalmas embere

További információk