Bársony Dóra

A Bársony Dóra olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette az elmúlt években. Ennek a Bársony Dóra-nek a jelentősége a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatásában rejlik, az egészségtől a gazdaságig. Ez egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, és arra ösztönzi a szakértőket és a hétköznapi egyéneket, hogy tájékozódjanak és kérjenek véleményt az üggyel kapcsolatban. Ebben a cikkben a Bársony Dóra-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és szempontokat fogjuk feltárni, hogy megértsük annak relevanciáját és azt, hogy hogyan befolyásolhatja életünket.

Bársony Dóra
(Vajda M. Pál felvétele)
(Vajda M. Pál felvétele)
SzületettBader Dóra Osva
1888. szeptember 29.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt1972. szeptember 5. (83 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaDr. Himmler Tibor
(h. 1913–1944)
GyermekeiHimmler (Bársony) Erzsébet (1914–2009)
SzüleiBader Jakab
Weiszfeld Száli (Vázsonyi Szidónia)
Foglalkozásaoperaénekes
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1906–1910)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1/A parcella, 2. sor, 25. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony Dóra témájú médiaállományokat.
Bársony Dóra sírja a Kozma utcai izraelita temetőben

Bársony Dóra, Bársony Dorottya (1912-ig Bader Dóra Osva, férjezett neve Himmler Tiborné) (Budapest, 1888. szeptember 29. – Budapest, 1972. szeptember 5.) magyar opera-énekesnő (mezzoszoprán, alt). Legnagyobb sikereit a komikus alt szerepkörben aratta. Öccse Bársony Lajos operaénekes volt.

Bársony Erzsi színésznő, műfordító édesanyja, Vázsonyi Vilmos politikus, miniszter unokahúga.

Élete

Báder Jakab (1857–1927)[3] magánzó és Weiszfeld Szidónia (1859–1919) [4] gyermekeként született. Édesapja vegyeskereskedő, majd hivatalnok volt, édesanyja Vázsonyi Vilmos nővére. Szülei ellenzésére lépett előadói pályára. A Zeneakadémia 1910-es elvégzését követően próbaénekléssel került az Operaházba. 1911 januárjától ösztöndíjas volt, május 28-án debütált a Pillangókisasszony Szuzukijaként. 1912. július 1-jén kapta meg a rendes tag címet.

Első nagy feltűnést keltő szerepe Bizet Carmenje volt 1916 elején.[5] Évente száznál több előadásban lépett fel, az „örökös tag” címet is megkapta, de 1939-ben a második zsidótörvény miatt őt is eltávolították, utoljára május 18-án lépett fel. Ezután csak az OMIKE Művészakció keretében szerepelhetett. 1945-ben térhetett vissza az Operába, egyetlen előadáson énekelt még visszavonulásáig, 1947. március 30-án.[6]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található .

Pályája elején főként drámai mezzoszopránként lépett színpadra, idősödvén áttért a komikus alt szerepkörre. Több operettben is fellépett, és hangverseny-énekesnőként is működött.

Testvére, Bársony Lajos dr. (Budapest, 1892. január 11. – ?) előbb középiskolai tanár, majd szintén operaénekes (bariton) volt.

Szerepei

Jegyzetek

  1. ↑ https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93#B
  2. ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
  3. ↑ Báder Jakab halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 958/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  4. ↑ Báder Jakabné Weiszfeld Szidónia halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1673/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  5. ↑ Uj Carmen = Színházi Élet V. évf. 5. szám. (1916. január 30.–február 6.) 17–18. l.
  6. ↑ Tíz kép - A Kozma utcai temető = Caruso blog 2015. november 1.

Források

További információk