Bárczi Gusztáv

A mai világban a Bárczi Gusztáv egyre fontosabbá vált az emberek életében. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Bárczi Gusztáv jelentősen befolyásolta mindennapi működésünket. Következményei olyan szélesek és sokrétűek, hogy lehetetlen figyelmen kívül hagyni életünkre gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bárczi Gusztáv különböző oldalait, elemezve a társadalomra gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását és a jövőben betöltött szerepét. Kétségtelen, hogy a Bárczi Gusztáv olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, hiszen jelenléte tagadhatatlan az általunk lakott valóságban.

Nem tévesztendő össze a következővel: Bárczi Géza.
Bárczi Gusztáv
SzületettKratina Gusztáv
1890. szeptember 13.
Nyitraudvarnok
Elhunyt1964. augusztus 9. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
gyógypedagógus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1958. november 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1958. november 16. – 1963. február 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1964. augusztus 9.)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (608-305)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárczi Gusztáv témájú médiaállományokat.
Bárczi Gusztáv emléktáblája egykori lakhelyén, a Bartók Béla út 56. szám alatt

Bárczi Gusztáv (eredetileg 1898-ig Kratina Gusztáv;[2] Nyitraudvarnok, 1890. szeptember 13. – Budapest, 1964. augusztus 9.) magyar orvos, gyógypedagógus.

Pályafutása

Miután 1910-ben tanári képesítést szerzett Léván, a fővárosba költözött, s 1913-ban letett eredményes gyógypedagógiai tanári vizsgáját követően a Siketnémák Intézetének tanára lett. Miután 1921-ben fül-orr-gégészeti szakvizsgával kiegészített orvosi diplomáját is megszerezte, 1922-ben Török Bélával létrehozta a siketek nevelésére szakosodott Nagyothallók Iskoláját. Ezzel párhuzamosan 1921–1923 között szerkesztette a Magyar Siketnéma Oktatás című folyóiratot, több intézményben foglalkozott értelmi fogyatékosok, látássérült, nagyothalló és beszédhibás gyerekek nevelésével, tevékenyen részt vett a magyar iskolaorvosi rendszer kiépítésében, illetve magán- és iskolaorvosi praxist épített ki. 1935-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium gyógypedagógiai referense lett. 1936-tól a Gyógypedagógiai Nevelőintézet tanára, 1937-től igazgatója lett. 1942-től 1963-as nyugdíjba vonulásáig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt, 1946-tól egyúttal tanszékvezetőként is tevékenykedett. 1953-tól országgyűlési képviselő volt. 1958-ban kezdeményezésére és irányításával jött létre az NDK-beli Brandenburgban az értelmi fogyatékosok nevelésére szakosodott Barczi-Haus.

Érdemei

Bárczi Gusztáv és feleségének urnafülkéje Budapesten. Farkasréti temető: 608-305. templomi fülke.

Munkásságát az értelmi fogyatékosok és nagyothallók gyógyító nevelésének, illetve a gyógypedagógus-képzésnek szentelte. Ő fektette le a gyógypedagógia elméleti alapjait, leírta az agykérgi eredetű süketnémaság (surdomutitas corticalis) kórképét, s a kezelésére kidolgozott gyógypedagógiai, hallásnevelési eljárása világszerte ismertté tette szakmai körökben. Munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

2016-ban embermentő tevékenységéért a Jad Vasem a Világ Igaza címmel tüntette ki.[3]

Emlékezete

Az általa vezetett Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1975-ben felvette a nevét, s az ELTE-be történő 2000. évi integrációját követően is megőrizte (napjainkban ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar).

Művei

  • Egészségtani próbatanítások, Budapest, Franklin, 1928.
  • A magyar beszédhangok képzése, Budapest, Franklin, 1928.
  • Az egészségvédelmi nevelés vezérkönyve, Budapest, k.n., 1935.
  • A siketség átöröklődése és az ezzel kapcsolatos praeventio, Budapest, Franklin, 1936.
  • Hallásébresztés – hallásnevelés, Vác, Siketnémák és Vakok Tanárainak Országos Egyesülete, 1938.
  • Gyakorlati fonetika és hibás beszédjavítás, Budapest, 1950.
  • A kiejtés, az olvasás és az írás tanításának fiziológiai vonatkozásai a gyógypedagógiai nevelők számára, Budapest, Tankönyvkiadó, 1954.
  • Általános gyógypedagógia, Budapest, Tankönyvkiadó, 1959.

Társasági tagság

Jegyzetek

  1. ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  2. ↑ A Belügyminisztérium 1898. évi 82405. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 379. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 76. oldal 43. sor.
  3. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában. . (Hozzáférés: 2019. március 3.)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon, Kenyeres Ágnes főszerk., I. köt., Budapest, Akadémiai, 1967.
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 251. o. ISBN 963-05-6821-7  
  • Pedagógiai lexikon. 2. köt. /szerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest: Keraban Kiadó, 1997. Bárczi Gusztáv lásd 143-144. p.

További információk

Kapcsolódó szócikkek