Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága

Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2025. április 6.

Az USA gazdasága
Fizetőeszköz	USD
Pénzügyi év	2014. október 1.-2015. szeptember 30.
Kereskedelmi szervezeti tagság	WTO
GDP
Összes	17 555 000 000 000 USD
Infláció	1,7%[1]
Népesség a szegénységi küszöb alatt	14,5% (2013)[2]
Munkaerő	156397 millió fő (9,1 mil. munkanélküli)[3][4]
Munkanélküliségi ráta	5,6% (2014. december)[5]
Export	1,56 trillió dollár[6]
Fő export termékek	pénzügyi termékek, ipari termékek, autóipari termékek
Import	2,30 trillió dollár[6]
Fő import partnerek	Kanada 19,1%, Mexikó 14,8%, Kína 7,4%, Japán 4,2%
Államadósság	18 trillió dollár

Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága a világ legnagyobbja, amely a globális nominál értékű GDP 22,4%-át foglalja magába és a globális GDP 16,6%-át képviseli. Az Egyesült Államok GDP-jének értéke 17 555 milliárd dollárt tett ki 2014 harmadik negyedévében. A pénzügyi műveleteket dollárban számolják el, valamint a nemzetközi pénzügyi műveletek döntő része is dollárban kerül elszámolásra. Az amerikai fizetőeszközt számos országban alkalmazzák helyi fizetőeszközként és számos más országban alkalmazzák de facto fizetőeszközként. Az Egyesült Államoknak kevert gazdasági szerkezete van, amelyhez egy viszonylag állandó GDP növekedés tartozik, visszafogott munkanélküliségi szinttel és magas befektetési aránnyal a kutatás-fejlesztés és a tőkeáramlás terén.

Az ország bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, fejlett az infrastruktúrája és magas a munkatermelékenység. Az országnak a világon kilencedik legmagasabb egy főre jutó nominális GDP értéke van és 2013 óta a GDP egy főre jutó értéke a tizedik legmagasabb a világon. Az amerikai háztartási és alkalmazotti jövedelem a világ legmagasabb jövedelmi értéke az OECD tagállamok közt, amely 2010-ben a negyedik, 2007-ben pedig a második legmagasabb érték volt. Az ország gazdasága az 1890-es évek óta a világ legnagyobb gazdasága (a volt gyarmattartó országok gazdaságait nem számítva).

Az Egyesült Államok az egyik legnagyobb olaj- és földgáztermelő a világon. Az ország gazdasága a világ második legnagyobb kereskedelemmel és a világ második legmagasabb gyáriparával rendelkezik, amely a világ ötödik legnagyobb a termelés globális kibocsátásában.^[18] A világ 500 legnagyobb vállalata közül 128-nak az országban van a székhelye.^[19]

Az Államok gazdasága rendelkezik a legnagyobb hatású és a legnagyobb értékű pénzügyi piacával.^[20] A New York-i tőzsde a világ legnagyobb tőzsdéje az ott adásvételre kerülő vállalati papírok kapitalizációja alapján. Az országban a külföldi tőkebefektetések értéke 2,4 trillió dollárt tesz ki, míg az amerikai befektetések értéke külföldön eléri a 3,3 trillió dolláros értéket.^[21][22] A gazdaság erősen a fogyasztásra épül. 2013-ban a gazdaság 71 százalékban függött a fogyasztás mértékétől.^[23] Az Egyesült Államokban van a világ legnagyobb fogyasztói piaca és a háztartások fogyasztási kiadásai mintegy ötszörösét teszik ki a Japán háztartások fogyasztási költségeinek.^[24] A munkaerőpiacon nagy mértékben jelen vannak a bevándorlók, akik a világ minden tájáról érkeztek és a nettó bevándorlási arány is a legmagasabbak közé tartozik a világon.

Az amerikai gazdaság az egyik legversenyképesebb és az egyik leginkább vállalkozásbarát gazdasága.

Lásd még: Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok cégei

Gazdasági adatok 2005–2020 között.^[25]

Év	Nominális GDP (milliárd  USD)	GDP per fő ( USD)	GDP növekedés (reál)	Infláció (százalékban)	Munkanélküliség (százalék)	Költségvetési egyenleg (GDP % -ban)[26]	Államadósság (GDP % -ban)[27]	Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP % -ban)
2020 (becsl.)	20,234.0	57,589	−5.9 %	0.6 %	11 %	− N/A		− N/A
2019	21,428.0	64,674	2.3 %	1.8 %	3.5 %	−4.6 %	78.9 %	−2.5 %
2018	20,580.2	62,869	2.9 %	2.4 %	3.9 %	−3.8 %	77.8 %	−2.4 %
2017	19,519.4	60,000	2.4 %	2.1 %	4.4 %	−3.4 %	76.1%	−2.3 %
2016	18,715.0	57,878	1.6 %	1.3 %	4.9 %	−3.1 %	76.4%	−2.3 %
2015	18,224.8	56,770	2.9 %	0.1 %	5.3 %	−2.4 %	72.5%	−2.2 %
2014	17,521.3	54,993	2.5 %	1.6 %	6.2 %	−2.8 %	73.7%	−2.1 %
2013	16,784.9	52,737	1.8 %	1.5 %	7.4 %	−4.0 %	72.2%	−2.1 %
2012	16,155.3	51,404	2.2 %	2.1 %	8.1 %	−5.7 %	70.3%	−2.6 %
2011	15,517.9	49,736	1.6 %	3.1 %	8.9 %	−7.3 %	65.8%	−2.9 %
2010	14,964.4	48,311	2.6 %	1.6 %	9.6 %	−8.6 %	60.8%	−2.9 %
2009	14,418.7	46,909	−2.5 %	−0.3 %	9.3 %	−9.8 %	52.3%	−2.6 %
2008	14,718.6	48,302	−0.2 %	3.8 %	5.8 %	−4.6 %	39.4%	−4.6 %
2007	14,477.6	47,955	1.9 %	2.9 %	4.6 %	−0.8 %	35.2%	−4.9 %
2006	13,855.9	46,352	2.9 %	3.2 %	4.6 %	−0.1 %	35.4%	−5.8 %
2005	13,093.7	44,218	3.3 %	3.4 %	5.1 %	−1.2 %	35.8%	−5.7 %

• feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
• vasérc: Felső-tó vidékén,
• színes- és nemesércek: Sziklás-hegység, Alaszka
• uránérc: Sziklás-hegység
• kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Louisiana), Alaszkában – kimerülőben
• kősó: Texas
• kén: Texas
• foszfát: Florida

Elsősorban a szénhidrogénekre épül, de nagyon jelentős az atomenergia-felhasználása (21%) is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország. Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a rendelkezésre állási mutatójuk.

Nagyobb megújuló energiatermelők:

• Vízerőmű: Columbia és Colorado folyó
• Szélerőmű: Texas, Iowa, Kalifornia
• Naperőmű: Colorado és a délnyugati államok

Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finommechanikai és elektronikai berendezések, illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.

Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:

• vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth).
• alumíniumkohászat: New Orleans, Mobile, Baton Rouge.
• autógyártás: Detroit, Cleveland, Buffalo, Baltimore, Kansas City.
• repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Atlanta, Seattle (Boeing).
• elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles.
• kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (a texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik).
• élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City.
• Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek.
• Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
• Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
• A Nagy-tavak ((5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.

Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburgh is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.

A kereskedelem központja New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada (Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc víziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans az egyik kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.

Korábban északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Coláról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról.

Lásd még: Kereskedelmi Minisztérium (USA)

Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasága

Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli, és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi-sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.

• Közép-Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban).
• Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés.
• Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi.
• Parti-síkság: Virginia – dohány, Mississippi delta – rizs, cukornád, Florida – zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés.
• Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gazdálkodással.
• Kordillerák: fűszertelepek.
• Szarvasmarha-tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben (Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
• Minneapolis, St. Louis, Kansas City a malom- és húsiparáról híres.

Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van.

Bővebben: Kategória:Az USA űrkutatása

Az Egyesült Államok 2023-ban a világ 2. legnagyobb exportőre, és a legnagyobb importőre volt. 2023-ban az Egyesült Államok 1,9 billió $ értékben exportált és 3 billió $ értékben importált, 1,1 billió $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Ázsia központú.^[28]

Az amerikai exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, az ásványi termékek és a vegyipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a finomított- és nyers kőolaj, valamint a földgáz. Az Egyesült Államok legjelentősebb exportországa Kanada, ahova a teljes exportállomány 14,5%-a érkezik. 2018 és 2023 között, az export termékek közül a nyers kőolaj és a földgáz kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a légi járművek, valamint a hangszerek szenvedték el. Az exportországok közül 2018 és 2023 között Kanada és az Egyesült Királyság aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és Hongkong szenvedte el.

Az amerikai importtermékek legjelentősebb területei a faipar, az élelmiszeripar és a bőripar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjárművek, nyers kőolaj és a műsorszóró berendezések. Az Egyesült Államok legjelentősebb importországa Mexikó, ahonnan a teljes importállomány 15,2%-a érkezik. 2018 és 2023 között, az import termékek közül a gyógyászati alapanyagok és a gépjárművek behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a telefonok és a gyémántok szenvedték el. Az importországok közül 2018 és 2023 között Kanada és Mexikó aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Kína és Oroszország szenvedte el.

Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2023-ban:^[28]

A fő országok, amelyekbe az Egyesült Államok exportált és amelyekből importált termékeket 2023-ban:^[28]

	Legnagyobb exportországok			Legnagyobb importországok
	Ország	Termék	Arány	Ország	Termék	Arány
1.	Kanada	Teherautók, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.	14,5%	Mexikó	Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, teherautók...stb.	15,2%
2.	Mexikó	Finomított kőolaj, gépjármű alkatrészek és tartozékok, földgáz...stb.	13,1%	Kína	Műsorszóró berendezések, számítógépek, irodai gép alkatrészek...stb.	14,5%
3.	Kína	Szója, nyers kőolaj, földgáz...stb.	8,3%	Kanada	Nyers kőolaj, gépjárművek, földgáz...stb.	13,6%
4.	Németország	Gépjárművek, nyers kőolaj, gázturbinák...stb.	5,1%	Németország	Gépjárművek, gyógyászati alapanyagok, gyógyszerek...stb.	5,2%
5.	Japán	Földgáz, gázturbinák, gyógyászati alapanyagok...stb.	4,3%	Japán	Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, nagy méretű építőipari járművek...stb.	4,8%
6.	Egyesült Királyság	Nyers kőolaj, arany, gázturbinák...stb.	4,2%	Dél-Korea	Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, finomított kőolaj...stb.	3,9%
7.	Hollandia	Nyers kőolaj, orvosi műszerek, földgáz...stb.	3,4%	Vietnám	Műsorszóró berendezések, számítógépek, bútorok...stb.	3,9%
8.	Dél-Korea	Nyers kőolaj, egyedi funkciókkal rendelkező elektronikus gépek, földgáz...stb.	3,3%	Tajvan	Irodai gép alkatrészek, számítógépek, műsorszóró berendezések...stb.	2,9%
9.	Szingapúr	Nyers kőolaj, gázturbinák, légi járművek...stb.	2,3%	India	Gyógyszerek, gyémántok, műsorszóró berendezések...stb.	2,9%
10.	Franciaország	Gázturbinák, nyers kőolaj, földgáz...stb.	2,3%	Olaszország	Gyógyszerek, gépjárművek, gyógyászati alapanyagok...stb.	2,4%

Bővebben: Vámtarifák Donald Trump második elnöksége alatt

2025. április elején, Donald Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 10%-os alapvámot vezet be az Amerikába irányuló termékekre, ezen túlmenően ágazati szinten (az acélra, alumíniumra és a külföldön gyártott autókra) 25%-os vámot vetnek ki. Közzétették, hogy a világ több országával szemben nem a 10%-os alapvámot, hanem attól jóval magasabb vámot vezetnek be, amely által globális vámháború is kibontakozhat a szakértők szerint.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of the United States című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága témájú médiaállományokat.

• Best and worst places in the United States (interactive map) - June 2014.
• Bureau of Economic Analysis: Selected NIPA tables (Lots of U.S. economic data)
• Bureau of Labor Statistics (American Labor Department).
• CIA – The World Factbook – United States Archiválva 2018. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Comprehensive current and historical economic data
• FRB: Z.1 Release-- Flow of Funds Accounts of the United States, Release Dates
• National Bureau of Economic Research (organization that notes recessions and recoveries).
• Research!America – Economic Impact of Medical Research in the U.S. Archiválva 2014. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• The Heritage Foundation: Understanding Poverty in America
• U.S. Dept of Commerce – Bureau of Economic Analysis
• U.S. Dept of Commerce – Economics Statistics
• U.S. Dept of Labor – Bureau of Labor Statistics
• U.S. Economic Calendar
• U.S. Economic Outlook
• U.S. Energy Information Administration
• U.S. Gross Domestic Product Growth
• Tariffs levied by the USA as provided by ITC's Market Access Map^{[halott link]}, an online database of customs tariffs and market requirements.
• World Bank Summary Trade Statistics United States