Kamatláb

Mai cikkünkben a Kamatláb lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár a Kamatláb életéről, akár a mai társadalomban betöltött fontosságáról, akár a Kamatláb történetének kulcsfontosságú pillanatairól beszélünk, ez a téma minden bizonnyal felkelt bennünket. Felfedezzük a Kamatláb minden oldalát, az eredetétől a mai világban való relevanciájáig, és megtudjuk, hogyan fejlődött az idők során. Hasonlóképpen elemezzük a Kamatláb különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását. Készüljön fel arra, hogy elmélyüljön egy olyan témában, amely mindig meglep minket, és amelyet semmiképpen sem hagyhatunk figyelmen kívül.

A kamatláb egy meghatározott időszakra (rendszerint egy évre) fizetendő kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti, százalékban kifejezett arány. A kamatláb tehát azt mutatja meg, hogy időszakonként a kölcsönösszeg hány százalékát teszi ki a fizetendő kamat.

Fogalmak

Azonnali és határidős kamatláb

Az azonnali vagy spot kamatláb egy ma rögzített és ma nyújtott egyéves kölcsönre vonatkozó egyperiódusú kamatláb. A határidős kamatláb valamely jövőben esedékes hitelművelet kamatlába.

Nominális és reálkamatláb

A nominális kamatláb a pénzben kifejezett kamatláb. A reálkamatláb a nominális kamatláb inflációval korrigált értéke, azaz reáljavakban kifejezett kamatláb. Ha például a nominális kamatláb 10%, azt jelenti, hogy a kölcsönvett 100 forint helyett egy év múlva 110-et kell visszafizetni. Ha az infláció ebben az időszakban 6%, akkor egy év múlva a 106 forint reálértéke annyi lesz, mint most 100-é, mert ugyanannyi terméket vagy szolgáltatást lehet vásárolni rajta. Így a reálkamatláb = nominális kamatláb mínusz inflációs ráta = 10% – 6% = 4%.[1]

Források

  1. Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan: I. Alapfogalmak és makroökonómia. 4. változatlan kiadás. Budapest: Közgazdasági és Jogi. 1993. 209–210. o. ISBN 9632226844