Mai cikkünkben egy nagyon fontos és széles közönséget érdeklő témával foglalkozunk. A Az átírási és átbetűzési szabályok ellenében hagyományosan rögzült szavak listája alapvető kiindulópont e téma mai fontosságának megértéséhez. Ebben a cikkben a Az átírási és átbetűzési szabályok ellenében hagyományosan rögzült szavak listája-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és a jelenkori társadalomban betöltött relevanciáját. Ezen kívül egy sor elmélkedést és ajánlást kínálunk, amelyek lehetővé teszik olvasóink számára, hogy mélyebben elmélyüljenek ebben a témában, és tágabb kontextusban is megértsék annak fontosságát. Csatlakozzon hozzánk ezen az informatív és elmélkedő utazáson a Az átírási és átbetűzési szabályok ellenében hagyományosan rögzült szavak listája-ről!
Egyes szavakat a szabatos átírási rendszertől eltérően a hagyományoknak megfelelően írunk át idegen nyelvekből, ezt hagyományos átírásnak nevezhetjük. Ez az átírás eltér mind a fonetikus, mind a fonémikus írásmódtól; nem teljesen követi a ma érvényes átírási szokásokat, szabályokat (szabályosságok általában itt is vannak, elsősorban a korábbi átírási rendszerek maradványaként).
A hagyományos átírás a magyarban a szavak behatárolt körére korlátozódik (bár ezek jelentős része közismert fogalom), és minden újonnan felmerülő nevet a fonetikus/fonémikus átírás szerint írunk át.
| Nyelv | Hivatalos írásmód | Forrás(ok) | Szoros átírású alak | Angol, ill. nemzetközi alakja, további forrás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| japán | banzáj | OH. 248. | banzai | banzai | ’tízezer év neked’ (Idegenszó-tár, 99.) |
| japán | gésa | OH. 248., KN. 511–512. | geisa | geisha | ’társaságban járatos’ (Idegenszó-tár, 344.) |
| japán | jen | OH. 248., angol WP | en | yen | 'kerek' |
| japán | Tokió | OH. 248., KN. 533. | Tókjó | Tokyo | ’keleti főváros’ |
| japán | Kiotó | OH. 925., KN. 520. | Kjóto | Kyoto | 'főváros' |
| japán | kamikaze | OH. 883., KN. 518. | kamikaze/kamikadze | kamikaze | ’isteni szél’ (Idegenszó-tár, 461.) E szó átírásában az OH. eltért a KN.-től. |
| japán | Oszaka | OH. 1147. | Ószaka | en:Osaka | 'nagy domb' |
| kínai | Amoj (ma: Hsziamen) | OH. 251., KN. 406., 416. | ? | Amoy | ’alsó kapu’ |
| kínai | Cin | OH. 251. | ? | ||
| kínai | Csang Kaj-sek | OH. 251. | Csiang Csie-si | Chiang Kai-shek | |
| kínai | Csin | OH. 251. | ? | ||
| kínai | Csu Te | OH. 251., angol WP | Csu Tö | Zhu De | |
| kínai | Csungking | OH. 251., KN. 402. | Csungcsing | Chongqing | |
| kínai | hakka | OH. 251., angol WP | kocsia | Hakka | kocsia: vö. 客 家, pinjin: kè jiā |
| kínai | Hongkong | OH. 251., KN. 416. | Hsziangkang | Hong Kong | |
| kínai | Kanton | OH. 251. | Kuangcsou | Guangzhou | |
| kínai | -kiang | OH. 251., KN. 402. | -csiang | Heilong Jiang v. Heilongjiang, Yangzi Jiang | Hejlung-kiang, Jangce-kiang folyónevekben, ill. Hejlungkiang tartománynévben |
| kínai | Kin | OH. 251. | ? | ||
| kínai | -king, pl. Si-king ’Dalok könyve’, Su-king ’Írások könyve’, Tao-tö-king ’Út és erény könyve’ | OH. 251., KN. 402. | -csing (’könyv’) | Tao Te Ching v. Dao De Jing, Shi Jing, Shu Jing | |
| kínai | Li Taj-po v. Li Po | OH. 251., KN. 402., 425. | Li Paj v. Li Csing-lien | Li Bai | |
| kínai | Mao Ce-tung | OH. 251. | Mao Cö-tung | Mao Zedong | |
| kínai | Nanking | OH. 251., KN. 402. | Nancsing | Nanjing | |
| kínai | Peking | OH. 251., KN. 402. | Pejcsing | Beijing | |
| kínai | Po Csü-ji | OH. 251. | Paj Csü-ji | Bai Juyi | |
| kínai | Senhszi | OH. 251. | *Sanhszi | Shaanxi | A Sanhszi egy másik tartomány nevére van lefoglalva |
| kínai | Szun Jat-szen | OH. 251. | Szun Ji-hszien | Sun Yat-sen | |
| kínai | Szvatou v. Santou | OH. 251., KN. 432. | Santou | Shantou | |
| kínai, amoy nyelvjárás | tea | OH. 251., angol WP | te55 | , Tea, vö. History of tea in China, , | a kínaiból eredő, de harmadik nyelv által közvetített szavak (főleg nemzetközi műveltségszók) |
| kínai | csája | OH. 251. | vö. tea | a kínaiból eredő, de harmadik nyelv által közvetített szavak (főleg nemzetközi műveltségszók) | |
| kínai | licsi | OH. 251., KN. 426. | ? | Lychee | a kínaiból eredő, de harmadik nyelv által közvetített szavak (főleg nemzetközi műveltségszók) |
| orosz | Aljechin | OH. 254. | Alehin | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Anyegin | OH. 254. | Onyegin | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Asztrahán | OH. 254. | Asztrahany | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Bajkál | OH. 254. | Bajkal | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Botvinnik | OH. 254. | Botvinnyik | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Dnyeszter | OH. 254. | Dnyesztr | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Ermitázs | OH. 254. | Ermitazs | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Kalinyingrád | OH. 254. | Kalinyingrad | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Káma | OH. 254. | Kama | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Kandinszkij | OH. 254. | Kangyinszkij | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Karélia | OH. 254. | Karelija | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Kirovográd (ma Kropivnickij) | OH. 254. | Kirivigrad | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Kubán | OH. 254. | Kubany | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Lenin | OH. 254. | Lenyin | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Leningrád | OH. 254. | Lenyingrad | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | mensevik | OH. 254. | menysevik | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Néva | OH. 254. | Nyeva | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Patyomkin cirkáló | OH. 254. | Potyomkin | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Podóliai-hátság | OH. 254. | Podol | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Potemkin-falvak | OH. 254. | Potyomkin | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Szibéria | OH. 254. | Szibir | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | szovjet | OH. 254. | szovet | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Sztálin | OH. 254. | Sztalin | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Sztálingrád, ma Volgográd | OH. 254. | Sztalingrad | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Terek | OH. 254. | Tyerek | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Urál | OH. 254. | Ural | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba, lásd Urál (egyértelműsítő lap) | |
| orosz | Volgográd | OH. 254. | Volgograd | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba | |
| orosz | Volhíniai-hátság, Volhíniai terület | OH. 254. | Voliny | Volhynia | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba |
| orosz | Vorosilovgrád, ma Luhanszk | OH. 254. | Vorosilovgrad | Voroshilovgrad | az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba |
| orosz | Ehrenburg | OH. 254. | Erenburg | Ilya Ehrenburg | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Eichenbaum | OH. 254. | Ejhenbaum | Boris Eikhenbaum | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Eisenstein | OH. 254. | Ejzenstejn | Sergei Eisenstein | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Engelhardt | OH. 254. | Engelgardt | Alexander Engelhardt | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Herzen | OH. 254. | Gercen | Alexander Herzen | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Kantemir | OH. 254. | Kantyemir | Antiochus Kantemir | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Knipper | OH. 254. | Knyipper | Olga Knipper, Lev Knipper | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Mandelstam | OH. 254. | Mangyelstam | Osip Mandelstam, Leonid Isaakovich Mandelstam | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Potebnya | OH. 254. | Potyebnya | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak | |
| orosz | Richter | OH. 254. | Rihtyer | Sviatoslav Richter | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Togliatti | OH. 254. | Toljattyi | Tolyatti | az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak |
| orosz | Igor Stravinsky | OH. 254. | Sztravinszkij | Igor Stravinsky | a név viselője maga alakította ki nevének latin betűs írását |
| orosz | Roman Jakobson | OH. 254. | Jakobszon | Roman Jakobson | a név viselője maga alakította ki nevének latin betűs írását |
| orosz | Ánya | OH. 254. | Anya | a magyar közszóval való összetéveszthetőség elkerülése végett | |
| orosz | Nágya | OH. 254. | Nagya | a magyar közszóval való összetéveszthetőség elkerülése végett | |
| orosz | Tánya | OH. 254. | Tanya | a magyar közszóval való összetéveszthetőség elkerülése végett | |
| görög | Árkádia | OH. 259., Finály | Arkadía (újgörög), Arkadia (ógörög) | Arcadia | Peloponnészosz közbenső tartománya, ill. város Kréta szigetén |
| görög | Athén | OH. 259., Finály | Athénai (ógörög), Athína (újgörög) | Athens | |
| görög | Attika | OH. 259., Finály | Attiké (ógörög), Atikí (újgörög) | Attica | |
| görög | Beloiannisz | OH. 259. | Belojánisz (újgörög) | Beloyannis | |
| görög | Dodona | OH. 259., Finály | Dódóna (dór ógörög), Dódóné (jón ógörög) Dodóni (újgörög) | Dodona | |
| görög | Élli | OH. 259. | Éli (újgörög) | Elli | |
| görög | Epirosz | OH. 259., Finály | Épeirosz (ógörög), Ípirosz (újgörög) | Epirus | |
| görög | Famagusta | OH. 259. | Ammóhosztosz (újgörög) | Famagusta | |
| görög | gírosz | OH. 751. | jírosz (újgörög) | Gyros | A hivatalos átírás a jírosz alakot írná elő, ám a kiejtés akár a gyírosz formával is közelíthető. |
| görög | Helikon | OH. 259., Finály | Helikón (ógörög), Elikónasz (újgörög) | Helicon | |
| görög | Hellász | OH. 259., Finály | Hellasz (ógörög) | Hellas | |
| görög | Ída | OH. 259., Finály | Idé ~ Ida (ógörög), Ídi (a krétai név újgörög átírása) | Ida (Törökországban) vagy Ida (Krétán) | |
| görög | Ithaka | OH. 259. | Ithaké (ógörög), Itháki (újgörög) | Ithaca | |
| görög | Karamanlisz | OH. 259. | Karamanlísz (újgörög) | Karamanlis | |
| görög | Kefalónia | OH. 259. | Kefallénia (ógörög), Kefaloniá (újgörög) | Kefalonia | |
| görög | Korfu | OH. 950., ÚNMH., Finály | Kérkira (újgörög), Kerküra ~ Korküra (ógörög) | Corfu | a város és a prefektúra neveként egyaránt |
| görög | Kréta | OH. 259., Finály | Krété (ógörög), Kríti (újgörög) | Crete | |
| görög | Leszbosz | OH. 1003., ÚNMH., Finály | Leszbosz (ógörög), Lézvosz (újgörög) | Lesbos | a sziget és a prefektúra neveként egyaránt |
| görög | Likávittosz | OH. 259. | Likavitósz (újgörög) | Lycabettus | |
| görög | Limassol | OH. 259. | Limasol (török!), vö. görög Lemeszósz | Limassol | |
| görög | Marica | OH. 259. | Marica (bolgár!), Hebrosz (ógörög), Évrosz (újgörög) | Maritsa | |
| görög | Mükéné | OH. 259., Finály | Mükénai (ógörög) Mikínesz (újgörög) | Mycenae | |
| görög | Papandreu | OH. 259. | Papandréu (újgörög) | George Papandreou, Andreas Papandreou | |
| görög | Pireusz | OH. 259., Finály | Peiraieusz (ógörög), Pireász (újgörög) | Piraeus | |
| görög | Rodope | OH. 259., Finály | Rodopé (ógörög), Rodópi (újgörög) | Rhodope | |
| görög | Spárta | OH. 259., Finály | Szparté (ógörög) Szpárti (újgörög) | Sparta | |
| görög | Szaloniki | OH. 1293., ÚNMH. | Thesszaloniké (ógörög), Theszaloníki (újgörög) | Thessaloniki | a város és a prefektúra neveként egyaránt |
| görög | Szantorini | OH. 259. | Szantoríni (újgörög) | Santorini | |
| görög | Szeferisz | OH. 259. | Szeférisz (újgörög) | Giorgos Seferis | |
| görög | Thermopülai | OH. 259. | Thermopülai (ógörög), Thermopílesz (újgörög) | Thermopylae | |
| görög | Thesszália | OH. 259. | Theszalía (újgörög) | Thessaly | |
| görög | Trákia | OH. 1405., MHSz. 527., ÚNMH., Finály | Thraké ~ Thréké (ógörög), Thráki (újgörög) | Thrace | Az OH. 259. oldalán hibásan szerepel h-val, amint a másik három hivatkozás mutatja, ettől függetlenül azonban szintén kivételesnek számít a végső soron talán latinos hatásra megőrzött, de az ión végződéssel is egybevágó nőnemű -a miatt. |
| koreai | Coj Jen Gen | OH. 261., KN. 488. | Cshö Jonggon | Choi Yong-kun | |
| koreai | Kim Ir | OH. 261., KN. 488. | Kim Il | Kim Il | |
| koreai | Kim Ir Szen | OH. 261., KN. 488. | Kim Ilszong | Kim Il-sung | |
| koreai | Li Szin Man | OH. 261., KN. 488. | I Szungman | Syngman Rhee | |
| koreai | Nam Ir | OH. 261., KN. 488. | Nam Il | Nam Il | |
| koreai | Pak Csong Hi | OH. 261., KN. 488. | Pak Csonghi | Park Chung-hee | |
| koreai | Pak Den Aj | OH. 261., KN. 488. | Pak Csonge | orosz Пак Ден Ай és koreai 박정애 (a franciában Pak Den Ai) | Az ún. Koncevics-féle átírási rendszerben írták át oroszra, így jött létre ez az alak. |
| koreai | Panmindzson | OH. 261., KN. 488. | Phanmundzsom | Panmunjom | |
| koreai | Phenjan | OH. 261., KN. 488. | Phjongjang | Pyongyang | |
| koreai | Szöul | OH. 261., KN. 488. | Szoul | Seoul | |
| koreai | taekwondo | OH. 261., 1349. | thekvondo | Taekwondo | Talán az egyetlen olyan szó (a márkaneveket leszámítva, pl. Daewoo), amelynek latin betűs alakjában nem a magyar átírási szabályokat alkalmazzuk. |
| arab | Aleppó | KN. 115., 120. | Haleb | Aleppo | A Haleb ejtés a modern nyelvhasználatnak felel meg, a város neve eredetileg és hivatalosan, klasszikus ejtés alapján Halab. Megjegyzés: a KN. 115. oldalán az Aleppo rövid o-val, a 120. oldalán hosszú ó-val szerepel. |
| arab | Alexandria | KN. 115. | el-Iszkanderíja | Alexandria | A város magyarul használatos neve az ókori görög/latin név továbbélése. A „szoros átírású” alak a modern, köznapi ejtést látszik alapul venni. |
| arab | Algír | OH. 272., KN. 115. | al-Dzsazáir, ill. ed-Dzáír | Algiers | Az al-Dzsazáir a hivatalos, klasszikus ejtés szerinti átirat, az ed-Dzáír a tényleges, mindennapos ejtést tükrözi. |
| arab | Allah | OH. 272., KN. 115. | Alláh | Allah | A szó köznapi és klasszikus ejtése egybeesik. |
| arab | Bejrút | OH. 272., KN. 110. | Beirút | Beirut | Az arabisztikában létező gyakorlat, hogy a diftongusokat két magánhangzóval adják vissza. Ettől függetlenül a betűhív Bejrút is legitim átirat, tehát lényegi különbség nincs a kivételes és szoros átírású alak között. Az átirat egyébként a mindennapi ejtést követi, hivatalosan Bajrút lenne. |
| arab | Casablanca | OH. 272., KN. 115. | Dár-el-Beida (?!) | Casablanca | A spanyol Casablanca név a város arab nevének tükörfordítása (= a fehér ház). Az átírt alak egyébként a modern ejtést veszi alapul. |
| arab | Ceuta | KN. 115. | Szabtah | Ceuta | A város magyarban használatos neve az ott hivatalos spanyol változat átvétele. Az arabisztikában kétségkívül jelen lévő, de az Osiris Helyesírása által sem javallott gyakorlat a szó végén álló -a hang -ah módján történő visszaadása. |
| arab | Constantine | KN. 115. | Kuszantín | Constantine | A kivételes alak a város francia megnevezésének átvétele. A „szoros átírású” alak feltehetően a klasszikus ejtésből indul ki. |
| arab | Damaszkusz | OH. 272., KN. 115. | Dimask | Damascus | A magyar név a görög → latin megnevezésen alapul. A város hivatalos nevének klasszikus ejtés alapján álló alakja Dimask as-Sám, röviden Dimask. népnyelv ezt a szót, ha használja is, Dimas módon ejti. A település közhasználatú neve egyébként es-Sám. |
| arab | Egyiptom | KN. 115. | Miszr | Egypt | A görög Aigüptoszból, ill. a latin Aegyptusból szabályosan g-nek kellett volna lennie, nem gy-nek, azaz történetileg az Egiptom alak lenne indokolt. A Miszr arab megnevezés (= nagyváros) eredetileg a terület fővárosára (Fusztát, majd Kairó) utalt, később terjedt ki az egész térségre/országra. |
| arab | Eufrátesz | KN. 115. | el-Forát | Euphrates | A folyó magyar neve a görög → latin név továbbélése. Az átírás a modern ejtést tükrözi, klasszikus arab alapján al-Furát lenne. |
| arab | Fez | KN. 115. | el-Fász | Fes | A Fez alak bizonyára a modern ejtés alapján álló nyugati alak németes átvételéből fakad. |
| arab | Hermon-hegy | KN. 115. | Dzsebel-es-Sejk | Mount Hermon | A hegy magyar neve a biblikus hagyomány alapján a héber néven alapul. A hegy eredeti neve klasszikus arab alapon Dzsabal as-Sajh („a sejk hegye”), az átírt alak ennek félig modern, félig magyaros változata. |
| arab | Jasszer Arafat | OH. 272., KN. 115., 116. | Jászer Arafát | Yasser Arafat | A hosszú ssz itt, ahogy több helyen is, a nyugati átiratok ss-ének hibás magyarosításából fakad, amely eredetileg azt volt hivatott megakadályozni, hogy z-nek ejtsék az sz hangot (pl. német nyelvterületen). Szintén a nyugati átírások átvételének jele az utolsó magánhangzó rövidítése. A politikus neve egyébként modern ejtést vesz alapul. |
| arab | Jordánia és Jordán folyó | KN. 115. | el-Urdunn | Jordan | A folyó és ebből fakadóan a terület neve biblikus eredetű a magyarban. A névelő magánhangzója alapján az átírás a modern, köznapi alakból indul ki használja. |
| arab | Kába | OH. 272., KN. 115. | Kaaba | Kaaba | Az Osiris-féle Helyesírás ajánlója szerint a hangsor szabatos átírása valóban Kaaba lenne, de az alak már honosnak tekinthető. A klasszikus és modern alak egybeesik. |
| arab | Kadhafi | OH. 272., KN. 115., 116. | Moammer al-Kaddzáfi | Muammar al-Gaddafi | Az ajánlott átirat a nyugati átírások és a magyar valamiféle keveréke, feltehetően a sajtó általi „honosodás” alapján döntöttek emellett. A „szorosnak” nevezett, átírt alak ezzel szemben vegyesnek tűnik: a személynév modern, a vezetéknév klasszikus ejtést vesz alapul. |
| arab | Kairó | OH. 272., KN. 115. | el-Káhira | Cairo | A klasszikus és modern ejtés ebben az esetben egybeesik, így nem eldönthető, hogy az átírt alak melyiken alapszik. |
| arab | Latakia | KN. 115. | el-Ládzikíja | Latakia | A „szoros átírású” alak a klasszikus ejtést veszi figyelembe. (Köznapi ejtése nagyjából el-Lázkije.) |
| arab | Libanon | KN. 115. | Lubnán | Lebanon | Az ország megnevezése a görög → latin névből származik. Lubnán Libanon arab nevének hivatalos, klasszikus ejtésű alakjának átirata. (Mai ejtése nagyjából Libnán.) |
| arab | Marokkó | KN. 115. | Marrákes, Magreb | Morocco | Magreb az ország, Marrákes egy város neve; a nyugati nyelvekben utóbbiból származik az ország megnevezése. Mindkét „szoros átírású” alak népnyelvi ejtést látszik figyelembe venni. |
| arab | Medina | Madína | Medina | ||
| arab | Mohamed | OH. 272., KN. 115. | Muhammad | Muhammad | a próféta neveként, illetve a modern névanyagban; a klasszikusban Muhammad |
| arab | Nasszer | OH. 272., KN. 112., 115., 116. | (en-)Nászer | Gamal Abdel Nasser | Az ssz és a névelő elhagyása a nyugati alakok magyarosításának tudható be, egyébként a szoros átírású alak a modern ejtésen alapszik. |
| arab | Rosette | OH. 272., KN. 115. | Rasíd | Rosetta | A nemzetközi irodalomban meghonosodott franciás alak átvétele használatos a magyarban. |
| arab | sejk | OH. 272., KN. 110. | seik | Sheikh | A „szoros átírású” alak egyrészt hagyományos gyakorlatot követ a diftongus ei módon történő jelölésével, másrészt hibás, mert a szó végi hangot sosem szokás k-val jelölni. |
| arab | Sínai-félsziget | KN. 115. | Színái-félsziget | Sinai Peninsula | A név bizonyára bibliai eredetű. A félsziget arab neve Színá, a „szoros átírású” alak talán a bibliai héberből indul ki. |
| arab | Szadat | OH. 272., KN. 112., 115., 116. | (esz-)Szádát | Anwar El Sadat | A névelő elhagyása és a magánhangzók rövidítése a nyugati átírások arab nyelvismeret nélküli átvételéből fakad. A „szoros átírású” alak egyébként a mindennapi ejtést veszi alapul. |
| arab | Szíria | KN. 115. | Szúrija | Syria | A magyar név görög → latin eredetű, független az ország arab nevétől. Szíria arab neve egyébként mind hivatalos, klasszikus ejtéssel, mind a népnyelvben Szúrija. |
| arab | Szuez | OH. 272., KN. 115. | esz-Szuveisz | Suez | A „szoros átírású” alak a hagyományos diftongusátírási módszert követi, egyébként a modern ejtésen alapszik. |
| arab | Tanger | KN. 115. | Tanzsa | Tangier | A magyarban használatos alak a francia átvételéből ered, ám az olvasóközönség ennek nincs tudatában, ezért jó eséllyel helytelenül ejti ki. A szoros átírású alak részint a modern (zs), részint a klasszikus ejtést követi (szó végi a). |
| arab | Tigris | KN. 115. | Didzsla | Tigris | A Tigris név az óperzsa → görög → latin elnevezés továbbélése. A Didzsla ejtés egyébként a klasszikus arabon alapszik, modern alakja Didzsle. |
| arab | Tripoli | OH. 272., KN. 115. | Tripolisz (görög), vö. Tarábulusz, ill. mai kiejtéssel Tráblusz | Tripoli | A város nevének klasszikus alakja a görögből átvett Tarábulusz, ennek modern ejtése a Tráblusz. Az ajánlott átirat bizonyára a város olasz nevéből származik. |
| arab | Tunisz, Tunézia | OH. 272., KN. 115. | Túnisz | Tunis | Az ország és fővárosának neve mind klasszikus, mind modern ejtésben Túnisz. |
| burmai | Arakán | KN. 375., 380. | Rakhajn | Rakhine | |
| burmai | Burma | KN. 380. | Bama v. Böma | Burma | Az első magánhangzó schwa-szerű ö. Az és az hangnak etimológiailag semmi keresnivalója nincs a szóban, csak ezt a hangot adták vissza az „ur” betűkkel.[1] |
| burmai | Iravádi | KN. 375., 381. | Ejavadi | Irrawaddy | |
| burmai | kjap | KN. 381. | csa v. tya | Myanma kyat, l. még a Geonames Mianmarról, fonetikus átírással | A „kj” egy kettős betű két elemének különálló leírásából fakad (mintha a magyar „csak” szó „c” és „s” betűjét külön-külön írnánk át). Az eredeti szó végén a p hangnak megfelelő betű áll, de glottális zárhangot ejtenek, így az átírásra a p, t, k közül elvileg bármelyik megfelelne, de mivel félrevezetőek lehetnek, gyakorlatilag legjobb jelöletlenül hagyni az átírásban ezt a hangot. |
| burmai | Mandalaj | KN. 382. | Mandale | Mandalay | Valójában Mandalé lenne, de a délkelet-ázsiai nyelvek magyar átírásában ritkán használnak hosszú magánhangzókat. |
| burmai | Martaban | KN. 375., 382. | Moutama | Mottama | |
| burmai | Mergui | KN. 375., 382. | Mjej | Mergui és Mergui Archipelago | A KN. 375. még azt írja, megőrizték a Mergui hagyományos alakját, de a 382. oldalán már átirányít ez a szó a Mjej alakra, tehát itt már valószínűleg nem kell a kivételes átírású, hagyományos alakhoz folyamodni. |
| burmai | Mianmar | KN. 380., 382. | Mjanma | Myanmar | A burmaiban nem lehet szó(tag)záró /r/ hang – ez a betű csak az angol olvasat megkönnyítésére került a névbe –, így az elterjedt magyar változat átírásként nem fogadható el. |
| burmai | Rangun | KN. 375., 381., 384. | Jangoun | Yangon | |
| burmai | Szaramati | KN. 375., 384. | ? | Saramati | |
| burmai | Tenasszerim | KN. 375., 385. | Tanintaji | Tanintharyi Division | |
| burmai | U Ne Vin | KN. 375. | ? | Ne Win | |
| khmer | Kambodzsa | KN. 381. | Kampucsea | Cambodia |