Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Szun Jat-szen milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A kulturális szférában gyakorolt hatásától a technológiai fejlődésben betöltött relevanciájáig a Szun Jat-szen kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A következő néhány sorban részletesen elemezzük, hogy a Szun Jat-szen hogyan alakította ki a világról alkotott elképzelésünket, és hogyan járult hozzá a valóságról alkotott képünk formálásához. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Szun Jat-szen számos aspektusát, az idők folyamán bekövetkezett fejlődésétől az emberi identitások és kapcsolatok alakításában betöltött szerepéig. Végső soron ez a cikk a Szun Jat-szen fontosságára és a mindennapi életben betöltött következményeire kíván rávilágítani.
Szun Jat-szen | |
A Kínai Köztársaság ideiglenes elnöke | |
Hivatali idő 1912. január 1. – 1912. február 14. | |
Alelnök(ök) | Li Jüan-hung ( ) |
Előd | – |
Utód | Jüan Si-kaj ( ) |
A Kínai Köztársaság hadseregének főparancsnoka | |
Hivatali idő 1917. szeptember 1. – 1925. március 12. | |
Utód | Csang Kaj-sek |
A Kínai Köztársaság ideiglenes elnöke | |
Hivatali idő 1921. április 7. – 1925. március 12. | |
Katonai pályafutása | |
Csatái | hszinhaj forradalom |
Született | 1866. november 12. Csungsan ( ), Csing Birodalom |
Elhunyt | 1925. március 12. (58 évesen) Peking, Kínai Köztársaság |
Sírhely | Sun Yat-sen Mausoleum |
Párt | Kuomintang |
Szülei | Madame Yang Sun Dacheng |
Házastársa | Lu Mu-csen ( ) (1885–1915) Szung Csing-ling (1915–1925) |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | orvos, politikus, forradalmár, író |
Iskolái | |
Halál oka | májtumor |
Vallás | katolikus |
Díjak | Order of Merit for National Foundation |
Szun Jat-szen aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szun Jat-szen témájú médiaállományokat. |
Szun Jat-szen (kínai írással: 孫逸仙, angolos írásmóddal: Sun Yat-sen, mandarin olvasatban: Sun Yixian, népszerű magyar átírásban Szun Ji-hszien; Kínában ismertebb nevén Sun Zhongshan, 孫中山, Szun Csung-san; (1866. november 12. – 1925. március 12.) kínai forradalmár, köztársaságpárti politikus, az utókor értékelése szerint „a kínai forradalom atyja”, illetve a „kínai köztársaság atyja”.
1892-ben Hongkongban szerzett orvosi diplomát, de már tanulmányai alatt is elsősorban politikai tevékenységet folytatott. 1894-ben Honoluluban megalapította a Hszingcsunghujt ( ) („Kína Újjászületésének Társasága”), amely a Csing-dinasztia ( ) megdöntésére törekvő kínai értelmiségieket tömörítette. Szun 1895-ben Kuangtung ( ), régi nevén Kanton) tartományban mandzsuellenes felkelést szervezett, de ezt idő előtt elfojtották, és Szun a következő 16 évet száműzetésben töltötte Európában, az USA-ban, Kanadában és Japánban. 1905-ben Tokióban megalapította a Tung-meng Huj ( ) („Szövetséges Liga”) nevű forradalmi szervezetet, amely nacionalista, republikánus és szocialista elveket hirdetett. 1905-ben hirdette meg a „három népi elvet”, amely élete végéig politikájának vezérfonala lett. Ez a nacionalizmust (a mandzsu dinasztia megdöntését, később az imperialista befolyás csökkentését), a demokráciát és a népjólétet jelentette. Az 1900-as években Szun külföldről további felkeléseket szervezett, de ezek mind elbuktak. Végül az 1911-es vucsangi felkelés ( ) teremtette meg a lehetőségét Szun hazatérésének; a császárság bukásával 1912. január 1-jén kikiáltották a Kínai Köztársaságot, melynek ideiglenes elnökévé Szun Jat-szent választották. Február 14-én azonban kénytelen volt lemondani az elnökségről Jüan Si-kaj javára. 1912. augusztus 25-én Szun megalapította a Kuomintangot (magyarul: Nemzeti Párt), hogy ennek segítségével vigye tovább a forradalmi mozgalmat Jüan Si-kaj és az országot maguk között felosztó hadurak ellen. 1913-ban Jüan Si-kaj ellen kirobbantotta a „második forradalmat”, amely megbukott, és Szunnak újra Japánba kellett menekülnie. 1916-ban visszatért Kínába, s 1917-ben Kuangtungban ( ) forradalmi ellenkormányt alakított, de 1918-ban innen is menekülnie kellett. 1920-ban visszatért Kuangtungba ( ), ahol újra kormányt alakított, majd a következő években szovjet segítséggel és mintára átszervezte a Kuomintangot, és szövetségre lépett a Kínai Kommunista Párttal. A kantoni kormány elnökeként megkezdte Kína újraegyesítésének előkészületeit, és az új hadsereg alapjainak lerakásához létrehozta a Vampoa Katonai Akadémiát. 1925-ben Pekingbe utazott, hogy az északi hadurakkal tárgyaljon az újraegyesítésről; 1925. március 12-én Pekingben halt meg májrákban. Az újraegyesítést a Kuomintang élén a helyére lépő Csang Kaj-sek hajtotta végre az északi hadjárattal, a Kuomintang forradalmi elveit azonban Csang feladta, s 1927-ben szembefordult a kommunistákkal is.