Aleksander Gierymski
A mai világban a Aleksander Gierymski rendkívül releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A mindennapi élet különböző aspektusaira jelentős hatással bíró Aleksander Gierymski vita és vita tárgya a társadalom minden területén. Az egészségre és a jólétre gyakorolt hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásáig a Aleksander Gierymski sokak érdeklődésére és aggodalomra ad okot. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Aleksander Gierymski jelenségét, elemezve a következményeit és következményeit különböző összefüggésekben. Globális perspektívával igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és szélesebb és teljesebb képet nyújtani annak hatóköréről és fontosságáról a mai világban.
| Aleksander Gierymski | |
 | |
| Önarckép (1900) | |
| Született | 1850. január 30.[1][2][3][4][5] Varsó[6][7] |
| Elhunyt | 1901. március (51 évesen) Róma[8][7] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Müncheni Képzőművészeti Akadémia |
| Sírhelye | Campo Verano |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksander Gierymski témájú médiaállományokat. | |
Ignacy Aleksander Gierymski (Varsó, 1850. január 30. – Róma, 1901. március 6. és 8. között) lengyel festő, Maksymilian Gierymski öccse. A 19. század végén a realizmus képviselője volt, valamint az impresszionizmus fontos előfutára Lengyelországban.
Élete
1867-ben fejezte be a varsói III. Állami Középiskolát, és ugyanebben az évben Varsóban rajztanulmányokat kezdett. 1868 és 1872 között a Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol aranyéremmel végzett. A velencei kereskedő című diplomamunkájáért dicséretben részesült. 1873-től 1874-ig Olaszországban, többnyire Rómában tartózkodott. Itt fejezte be első híres műveit: a Római fogadót és a Morra Game-et, amelyeket Gierymski 1875 elején Varsóba vitt, és a Zachęta Galériában állított ki. Mindkét festmény felkeltette a közönség és a kritikusok figyelmét.[10]
1875 végétől 1879-ig a művész visszatért Rómába, ahol művészete tökéletesítésén dolgozott, valamint az olasz mesterek festményeinek tanulmányozásával töltötte az idejét. A római kor legfontosabb alkotása A lugasban című festménye volt. Ez már nem realista kép, ekkor már impresszionista stílusban alkotott. Az új irányzat tökéletesítését kiterjedt kutatás, több próbálkozás előzte meg ezen a területen (például Henger az asztalon, Férfi piros frakkban). A lugasban című képen egy 18. századi társasági összejövetel színhelyét láthatjuk, amely egy hátulról fénnyel megtöltött pavilonban játszódik. Ez lehetővé tette számára, hogy játsszon a színekkel és a fénnyel. A munkássága a kortárs francia impresszionistákhoz hasonlítható, annak ellenére, hogy még nem járt Párizsban, és nem volt bizonyíték arra, hogy látta volna munkájukat.[11][12]
A legfontosabb időszak Gierymski számára 1879 és 1888 között volt, amelyet Varsóban töltött. Ebben az időben fiatal pozitivista írók és festők egy csoportjával dolgozott, akik a Wędrowiec folyóirat köré csoportosultak. A művészeti ügyekért ezekben a folyóiratokban Stanisław Witkiewicz volt a felelős, aki Gierymski nyilvános elismeréséért harcolt. Festmények, amelyeket ebben az időszakban készített, például A zsidó nő naranccsal; Az Óváros kapuja, Solec kikötője és mások Varsó két kerületéből – Powiśle és Óvárosból – származó szegények életén alapulnak. Komoly műveit a korabeli Lengyelországban nem igazán értették meg, a munkásságát sem ismerték el. Mivel a hazájában nem becsülték meg, ezért nehézzé vált számára a megélhetés, így elhagyta Varsót, és 1888-ban külföldre távozott.[10]
Lengyelországból való távozását követően nagyrészt Németországban és Franciaországban élt. Ahogy a környezete megváltozott, a munkája is megváltozott. A hazájától távol, nem annyira személyes témákat kezdett készíteni. Leginkább tájképeket festett (Kilátás a kufstein kastélyból, Rothenburg része, tengeri tájképek). Gyakran alkotott éjszaka, ami lehetővé tette számára, hogy mesterséges fényben festhessen tárgyakat, mint például (Müncheni noktürn, Éjszaka a Párizsi Opera, Szürkület a Szajna felett).
1893-ban tért vissza Lengyelországba, és 1895-ig maradt ott, hogy a Krakkói Képzőművészeti Akadémiára jelentkezzen. Ez az utazás felélénkítette az emberi témák iránti érdeklődését. A Parasztkoporsó az egyik festmény ebből az időszakból.
Élete utolsó éveiben Olaszországban maradt. Ez utóbbi időszakból származtak olyan alkotások, mint a velencei Szent Márk-bazilika belseje, a római Piazza del Popolo vagy veronai témájú tájképek.[13]
Az életében előforduló keserű csalódásait az egy évvel a halála előtt festett önarcképe árulja el. A természettudós szemével nézte a világot változó kedélye ellenére. Tragikus módon élete utolsó éveit egy elmegyógyintézetben töltötte; ennek ellenére egyedülálló örökséget hagyott hátra. Munkái többsége a realizmust képviselték, többen Courbet-hoz hasonlították.[10]
1901. március 6. és 8. között halt meg Rómában a Via della Lungara utcai elmegyógyintézetben. 1901. március 10-én a római Campo Verano temetőben temették el.[13]
Fontosabb munkái
- Citromot árusító zsidó nő (1881) Sziléziai Múzeum, Katowice, Lengyelország
- Zsidó nő narancsokkal (1881) Varsói Nemzeti Múzeum[14][15]
- A lugasban (1882) a Varsói Nemzeti Múzeum
- Powiśle (1883) Krakkói Nemzeti Múzeum, 19. századi lengyel művészeti galéria
- A trombiták ünnepe (1884) Varsói Nemzeti Múzeum
- Rakodómunkások (1887) Varsói Nemzeti Múzeum
- A Wittelsbach tér Münchenben éjjel (1890) Varsói Nemzeti Múzeum
- Szürkület a Szajna felett (1892–1893) krakkói Nemzeti Múzeum, a 19. századi lengyel művészeti galéria
- Paraszttemetés (1894–1895) Varsói Nemzeti Múzeum
- Szalmakévét cipelő fiú (1895) Wrocławi Nemzeti Múzeum
- Tó a naplementében (1900) magángyűjtemény
- Villa Borghese közelében Rómában (1900) a krakkói Nemzeti Múzeum, a 19. századi lengyel művészeti galéria
- A tenger (1891) Varsói Nemzeti Múzeum
Képgaléria
-
Zsidó nő narancsokkal (1880–1881)
Varsói Nemzeti Múzeum -
A lugasban (1882)
Varsói Nemzeti Múzeum -
Rakodómunkások (1887)
Varsói Nemzeti Múzeum -
Paraszttemetés (1894–1895)
Varsói Nemzeti Múzeum -
Szalmakévét cipelő fiú (1895)
Wrocławi Nemzeti Múzeum -
Kilátás a karintiai Ossiachi-tóra, 1886 -
Az amalfi székesegyház (1897–1898)
Kielcei Nemzeti Múzeum -
Kilátás Kufstein vára környékére (1889) Varsói Nemzeti Múzeum -
A müncheni híd (1895)
Varsói Nemzeti Múzeum -
A Louvre éjjel (1892)
Poznańi Nemzeti Múzeum -
Wittelsbachplatz éjjel (1892)
Varsói Nemzeti Múzeum -
Az ünnep (1884)
Varsói Nemzeti Múzeum -
Költészet (1883)
Varsói Nemzeti Múzeum -
A tenger (1891)
Varsói Nemzeti Múzeum
Irodalom
- Juliusz Starzynski: Aleksander Gierymski, Auriga, Varsó, 1967
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
- ↑ Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ a b psb.6518.1
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ A Krakkói Nemzeti Múzeum gyűjteményéből.
- ↑ a b c „Aleksander Gierymski” (Hozzáférés: 2018. november 23.) (angolul)
- ↑ „Aleksander Gierymski Info” (Hozzáférés: 2018. november 23.) (angolul)
- ↑ „The Poet of Light in Warsaw”. (Hozzáférés: 2018. november 23.) (angolul)
- ↑ a b „Aleksander Gierymski - rzeczywistość bez upiększania” (Hozzáférés: 2018. november 23.) (lengyelül)
- ↑ (1944-ben ellopták, 2010-ben Németországban találták meg)
- ↑ Objects lost due to World War II The Ministry of Culture and National Heritage (lengyelül)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aleksander Gierymski című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Esszé Aleksander Gierymski három festményéről (lengyelül)
- Aleksander Gierymski válogatott festményeivel (lengyelül)
- Aleksander Gierymski Porta Polonica (angolul)
- Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 211. o.
