Alabán Ferenc

Ez a cikk a Alabán Ferenc témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Alabán Ferenc egy releváns téma, amely a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatása miatt felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Az évek során a Alabán Ferenc ellentmondó véleményeket generált, és olyan kutatások és tanulmányok tárgya volt, amelyek célja, hogy teljes mértékben megértsék a következményeit. Ez a cikk elemzi a történelmi kontextust, a különböző perspektívákat és a lehetséges megoldásokat vagy ajánlásokat a Alabán Ferenc-re vonatkozóan, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtson erről a témáról.

Alabán Ferenc
Született1951. február 25. (74 éves)
Guszona
Állampolgársága
Foglalkozásairodalomkritikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1974)

Alabán Ferenc (csehül és szlovákul: František Alabán) (Guszona 1951. február 25.[1] – ) szlovákiai magyar irodalomtörténész, irodalomtudós, egyetemi tanár.

Élete

1966-tól 1969-ig járt a Füleki Gimnáziumba, ott is érettségizett. Az ELTE, Bölcsészettudományi Karon szerzett diplomát 1974-ben, magyar és szlovák nyelv és irodalom szakon, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola (ma: Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén kezdett tanítani. 1990–1993 között tanszékvezető, ezen belül 1992-től az Akadémiai Szenátus elnöke, 1993-tól 1996-ig dékánhelyettes volt.[2]

Kandidátusi értekezését 1984-ben védte meg a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1997-ig dolgozott Nyitrán, majd a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen akkoriban létrehozott Hungarisztikai Tanszékének vezetője és professzora lett.[3] 2004–2005 között az egyetem Filológiai Karának dékánja, a Hungarisztika Tanszék 2016-ban történt megszüntetéséig annak vezetője volt.[4] 2016 óta a Selye János Egyetem, Tanárképző Karának egyetemi tanára.[5]

Kutatási területe a magyar irodalom, irodalomelmélet és -történet, kisebbségi magyar irodalmak, komparatisztika. Az 1970-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig jelentek meg magyar nyelvű írásai, kritikái az Irodalmi Szemle oldalain, valamint a csehszlovákiai magyarság kulturális folyóiratában, az 1996-ban megszűnt Hétben.

Tagságai[2]

">szerkesztés]

Főbb művei

  • A csehszlovákiai magyar irodalomkritika válogatott bibliográfiája. 1948–1974 (507-530.)
  • Mű és érték. A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve / vál.: Szeberényi Zoltán, összeáll.: Alabán Ferenc Bratislava : Madách Kiadó ; Budapest : Szépirod. Kiadó, 1976
  • Folytatás és változás. Tanulmányok; Madách–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1984 (Főnix füzetek)
  • Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból a kezdetektől a barokkig (Antológia staršej mad'arskej literatúry od začiatkov po barok) szerk.: Alabán Ferenc – Nyitra : Pedagogická fakulta, 1992
  • Irodalomközelben. Tanulmányok és kritikák; Pedagogická fakulta, Nitra, 1992
  • Irodalmi és nyelvészeti tanulmányok (Literárne a jazykovedné štúdie) szerk., bev.: Alabán Ferenc Nyitrai Pedagógiai Főiskola Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszék (Vysoká škola pedagogická v Nitre Fakul.) 1993
  • Két költő nyomában. Az élményekben születő költői valóság (Cselényi László és Tőzsér Árpád költészetéről, tanulmány, 1995)
  • Az irodalom lehetőségei. Tanulmányok és kritikák; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1996
  • Az irodalomértés horizontjai. Tanulmányok az irodalom lényegéről és értelmezéséről; Univerzity Mateja Bela fak. Katedra ugrofínskych a baltských jazykov, Banská Bystrica, 2000
  • Recepcia hodnôt v literatúre a jazyku : zborník príspevkov z medzinárodnej konferencie : 4. októbra 2000 Univerzita Mateja Bela v Banskej Bystrici Filologická fakulta Katedra ugrofínskych jazykov – Banská Bystrica : Univ. Mateja Bela Filologická fak. Katedra ugrofínskych jazykov, 2001
  • Interpretáció és integráció. Irodalmi összefüggések világában (tanulmány, 2002)
  • Az irodalom kontextusai. Az irodalom fordításáról és tanításáról; Univerzity Mateja Bela Filologická fak. Katedra hungaristiky, Banská Bystrica, 2002
  • Irodalmi értékek és sajátosság. Értelmezések és reflexiók (tanulmány, 2003)
  • Az identitás és az irodalmi érték kontextusai (tanulmány, 2009)
  • Az emancipált kontextus. Irodalom, integráció, identitás (tanulmány, 2010)
  • Hungarológia és önismeret (tanulmány, 2012)
  • Fordítás és nyelvi kultúra (tanulmány, 2014)
  • A kulturális identitás metamorfózisai; Selye János Egyetem, Komárom, 2016
  • A valóság irodalmi motívumai. Tanulmányok a szlovákiai magyar irodalomról I.; Selye János Egyetem, Komárom, 2017
  • Az irodalomértés táguló területei. Reflexív irodalomelméleti értekezés az irodalomértés horizontjairól; GlobeEdit, Saarbrücken, 2017
  • Önismeret és világlátás. Tanulmányok a szlovákiai magyar irodalomról II. Identitást formáló motívumok és változások a szlovákiai magyar irodalomban; Selye János Egyetem, Komárom, 2018

Jegyzetek

  1. ↑ F. Almási Éva: Kortárs magyar írók. Magyar Elektronikus Könyvtár (2000) (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  2. ↑ a b Alabán Ferenc Prof. PhDr. CSc. Szlovákiai Magyar Írók Társasága (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  3. ↑ Alabán Ferenc. Csemadok (2019. október 9.) (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)[halott link]
  4. ↑ Vrabec Mária: Egy magyar tanszékkel kevesebb. Új Szó (2016. január 30.) (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  5. ↑ Prof. PhDr. František Alabán, CSc. Selye János Egyetem (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)[halott link]