Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi
Ebben a cikkben részletes elemzést végzünk a Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi-ről, feltárva a legfontosabb szempontokat és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. A Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, vitákat és vitákat generálva jelentésével és következményeivel kapcsolatban. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak hatását különböző területeken, valamint relevanciáját az emberek mindennapi életében. Kétségtelen, hogy a Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi előtte és utána is volt a történelemben, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és sok más területen. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezze fel mindazt, amit a Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi kínál, és hogyan formálta a mai napig a világunkat.
| Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi | |
| Született | أحمد بن إسحاق بن جعفر بن وهب بن واضح اليعقوبي 9. század[1] Bagdad |
| Elhunyt | 897[1][2][3] Egyiptom |
| Állampolgársága | Abbászida Kalifátus |
| Foglalkozása |
|
Abu l-Abbász Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi (arab betűkkel أبو العباس أحمد بن أبي يعقوب اليعقوبي – Abū l-ʿAbbās Aḥmad ibn Abī Yaʿqūb al-Yaʿqūbī; Bagdad? – Egyiptom, 905 után) középkori muszlim hivatalnok, utazó, földrajzi- és történetíró volt.
Élete
Az Abbászidák kliense (maula) volt. Bagdadban írnokká képezte magát, majd fiatalon Örményországban, később Horászánban szolgált hivatalnokként. A Táhiridák 873-as bukását követően hosszú utazásokra indult: járt Indiában, majd Észak-Afrikát is bejárta. Élete végén Egyiptomban települt le, itt is halt meg a 10. század elején. Írásai alapján síita szimpatizáns lehetett, de pontos nézetei nem rekonstruálhatóak.
Munkássága
Földrajzi tárgyú műve a 891-ben, Egyiptomban befejezett „Az Országok könyve” (Kitáb al-buldán) az iszlám világ mellett a törökök és núbiaiak területeit írja le, a Bizáncra, Kínára és Indiára vonatkozó részei nem maradtak fenn. Bagdadból kiindulva előbb a keleti tartományokról ír, majd nyugat felé haladva egészen a Magrebig jut. A könyvben saját, utazásai és államigazgatásban töltött évei során szerzett tapasztalatait, illetve helyi lakosoktól származó, megbízható értesüléseket használt fel. A könyv a 9. század második felének fontos topográfiai, illetve igazgatás- és gazdaságtörténeti forrása. 1896-ban adták ki.
Röviden „Történelem” (Taríh) címen ismert világtörténeti összefoglalója, amely a legkorábbi ilyen jellegű munkák egyike. Két részből áll: az elsőben a leírja teremtést és a különféle népek – zsidók, asszírok, görögök, rómaiak, kínaiak, indiaiak, perzsák és mások – történetét, a másodikban pedig az arabok és az iszlám történetét közli. Mohamed próféta terjedelmes életrajzát követően kalifánként haladva tárgyalja a történelmet egészen al-Mutamid (870-892) uralkodásáig bezárólag. Előszeretettel idéz beszédeket, illetve közöl listákat (pl. az egyes uralkodókhoz kötődő vallástudósokról). Forrásait nem jelöli meg, de az első kötetnél szemmel láthatóan támaszkodott a Bibliára és az apokrif iratokra, később pedig az Alidák és az Abbászidák közé tartozó személyektől is szerzett értesüléseket. 1883-ban adták ki.
Egy kisebb történeti jellegű munkája is ismert, amely „Az emberek hasonlóságai a korukhoz” (Musákalát an-nász li-zamánihim) címet viseli. Ebben azt vizsgálja, hogy az egyes kalifák alattvalói mily módokon utánozzák uralkodójuk viselkedését. Az uralkodónként haladó könyvben az utolsó említett uralkodó al-Mutadid (892–902). 1972-ben adták ki.
Források
- Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212
- Muhammad Qasim Zaman: al-Yaʿḳūbī. In Encyclopaedia of Islam, XI. kötet. Szerk. P. J. Bearman, Th. Bianquis, C. E. Bosworth, E. van Donzel, W. P. Heinrichs. Leiden: E. J. Brill. 2002. 257–258. o.
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ opac.vatlib.it (angol nyelven)
- ↑ Archivio di Autorità del Museo Galileo (olasz nyelven)