Adonyi Nagy Mária

A mai világban a Adonyi Nagy Mária olyan érdekes téma, amely különféle véleményeket és vitákat vált ki. Akár személyes, akár társadalmi, akár szakmai szinten, a Adonyi Nagy Mária emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ez a jelenség számos kutatást, vitát és reflexiót generált, amelyek a jelenséget alkotó különböző szempontok megértésére és elemzésére törekednek. A kezdetektől a lehetséges jövőbeli hatásokig a Adonyi Nagy Mária az idők során fejlődött és átalakult, és a modern társadalom állandó érdeklődésének témája lett. Ebben a cikkben elmélyülünk a Adonyi Nagy Mária összetettségében, feltárjuk annak számos aspektusát, és elemezzük az ezzel kapcsolatos különböző álláspontokat.

Adonyi Nagy Mária
Adonyi Nagy Mária
Adonyi Nagy Mária
Élete
Születési névNagy Mária
Született1951. október 6.
Éradony, Románia
Elhunyt2015. október 13. (64 évesen)
Berettyóújfalu
Nemzetiségmagyar

Adonyi Nagy Mária (Éradony, 1951. október 6. – Berettyóújfalu, 2015. október 13.) költő, újságíró, műfordító. (Az Adonyi felvett neve.)

Életútja

A székelyhídi és a nagyváradi 3-as számú (ma Ady Endre) gimnáziumban tanult, ez utóbbiban érettségizett 1970-ben, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát szerzett 1974-ben. Három évig Szatmárnémetiben tanított, ezt követően egy évig munkanélküli volt, 1978-tól Bukarestben a Munkásélet, 1979-től 1989 végéig A Hét belső munkatársa.

Irodalmi pályáját versekkel, kritikákkal az Utunkban kezdte 1969-ben. Bár első kötetének anyagát 1974-ben leadta a kiadónak, az csak 1978-ban jelenhetett meg a cenzúra többszörös rostálása miatt. Szerepelt a Varázslataink (1974) és a Kimaradt Szó (1979) antológiákban, később a Bábel tornyán c. Echinox-antológiában (1983), a Magyar költőnők antológiája (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997), az Álmok szállodája: erdélyi magyar költők, 1918–2000 c. antológiában (Kolozsvár, 2002), majd a 111 vers erdélyi költőnőktől c. gyűjteményes kötetben (Kolozsvár, 2006).

Képtelennek tetsző, de a valóság áramaiból fölbukkanó képzettársításai kozmikus látást és léttudatot kapcsolnak költészetéhez. A romániai magyar irodalomban a harmadik Forrás-nemzedékhez sorolják.

Az 1990-es években bekapcsolódott a romániai magyarság közéletét érintő kérdésekbe,[1] majd közreműködött a Romániai magyar ki kicsoda, 1997 c. kiadvány szerkesztésében (Scripta Kiadó, Nagyvárad, 1997).

1989. december 22–23-án egyedüli magyar újságíróként járt azokon a bukaresti utcákon, ahol lőttek. Tapasztalatairól, az 1989-es romániai forradalom furfangos ellopásáról később a Terrorizmus[2] című sorozatában számolt be a Valóság hasábjain.[3] 1990–1992 között a bukaresti Romániai Magyar Szó, majd a Valóság szerkesztője, 1992–1995 között a nagyváradi Erdélyi Napló szerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese. 1996-ban az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének főszerkesztője, majd a Scripta Kiadó szerkesztője. Nagyváradi munkalehetőségeinek végleges megszűnése után Budapestre települt át, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának olvasószerkesztője lett.

Művei (válogatás)

Önálló verskötetei

Műfordításkötet

Jegyzetek

  1. ↑ Adonyi Nagy Mária: Lantos Tamás képviselő úr szerint lesz Bolyai Egyetem Kolozsváron! = Valóság (Bukarest), 1990. november 30.
  2. ↑ Terrorizmus[halott link]
  3. ↑ Elorzott román forradalom, Online hozzáférés
  4. ↑ Emlék jelen időben c. verskötete[halott link]
  5. ↑ Állatövi jegyek

Források

További információk