19. századi magyar irodalom
Megjelenés
áthelyezés az oldalsávba
elrejtés
A klasszicizmusból a romantikába, a nyelvújítás kora (1795 – 1825)
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére
- Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)
- Fazekas Mihály (1766–1828)
- Földi János
- A klasszicista költészet: a klasszicizmus első hulláma, a "Klasszikus triász" tevékenysége: Baróti Szabó Dávid (1739–1819), Rájnis József (1741–1812), Révai Miklós (1750–1807) és Virág Benedek (1754–1830)
- A klasszicizmus második hulláma:
- Kazinczy Ferenc (1759–1831)
- Kazinczy pesti köre: Horvát István (1784–1846), Vitkovics Mihály (1778–1829), Szemere Pál (1785–1861)
- Kis János (1770–1846)
- Kisebb költők Kazinczy korában: Ungvárnémeti Tóth László (1788–1820), Guzmics Izidor (1786–1839), Dukai Takách Judit (1795–1836), Döme Károly (1768–1845), Döbrentei Gábor (1785–1851), Dessewffy József (1771–1843), Helmeczy Mihály (1788–1852), Édes Gergely (1763–1847), Kováts József (1780–1809), Mátyási József (1765–1849).
- Berzsenyi Dániel (1776–1836)
- A romantika előkészítője Kisfaludy Sándor (1772–1844)
- A nemzeti dráma megteremtése:
A reformkor irodalma (1825 – 1848)
Petőfi, a szabadság költője
A nemzeti polgári irodalom kialakulása (1850 – 1875)
- Népi-nemzeti irodalom
- Arany János (1817–1882)
- Tompa Mihály (1817–1868)
- Gyulai Pál (1826–1909)
- Arany László (1844–1898)
- Kisebb népies költők
Jókai Mór szobra Révkomáromban
- Népies líra: Szemere Miklós (1802–1881), Székely József (1825–1895), Szász Károly (1825–1905), Zalár József (1825–1914), Lévay József (1825–1918), Tóth Kálmán (1831–1881), Kisfaludy Atala (1836–1911), Majthényi Flóra (1837–1915), Thaly Kálmán (1838–1909), Dömötör János (1843–1877)
- Tájköltők: Spetykó Gáspár (1816–1865), Szelestey László (1821–1875), Lisznyai Damó Kálmán (1823–1863), Meancsek István
- Népies elbeszélő irodalom: Vas Gereben (1823–1868), Abonyi Lajos (1833–1898)
- Népies színmű: Egressy Béni (1814–1851), Szigeti József (1822–1902)
- Liberális nemesi irodalom: Kemény Zsigmond (1814–1875), Csengery Antal (1822–1880), Jósika Kálmán (1837–1910)
- Kísérletek a polgári dráma megteremtésére: Szigligeti Ede (1814–1878), Tóth Kálmán (1831–1881), Toldy István (1844–1879)
- Romantikus irodalom
- Gyermekirodalom
- Irodalomtudomány
- Esszék, népszerű tudományos irodalom
A nemzeti polgári irodalom fénykora (1875 – 1900)
Benedek Elek, a népies elbeszélés mestere
- Líra
- Népnemzeti iskola: Darmay Viktor (1850–1878), Ábrányi Emil (1851–1920), Vargha Gyula (1853–1929), Bárd Miklós (1857–1937), Kozma Andor (1861–1933), Szabolcska Mihály (1862–1930)
- A líra megújulása
- Vajda János (1827–1897)
- Kiss József (1843–1921)
- Reviczky Gyula (1855–1889)
- Komjáthy Jenő (1858–1895)
- Preszimbolisták: Endrődi Sándor (1850–1920), Rudnyánszky Gyula (1858–1913), Szalay Fruzina (1864–1926), Telekes Béla (1873–1961)
- A közélet költői: Szabó Endre (1849–1924), Inczédi László (1855–1902), Zempléni Árpád (1865–1919)
- A nagyváros költői: Ignotus (1869–1949), Szentessy Gyula (1870–1905), Makai Emil (1870–1901), Heltai Jenő (1871–1957)
- Szocialista költők: Palágyi Lajos (1866–1933), Csizmadia Sándor (1871–1929), Farkas Antal (1875–1940)
- Dráma
- Elbeszélő irodalom
- Népnemzeti iskola: Tóth Béla (1857–1907), Benedek Elek (1859–1929), Rákosi Viktor (1860–1923)
- A próza korszerűsítése
- Mikszáth Kálmán
- Vértesi Arnold (1834–1911), Tolnai Lajos (1837–1902), Asbóth János (1845–1911), Gozsdu Elek (1849–1919), Petelei István (1852–1910), Iványi Ödön (1854–1893), Ambrus Zoltán (1861–1932), Justh Zsigmond (1863–1894), Bródy Sándor (1863–1924), Herczeg Ferenc (1863–1954), Papp Dániel (1865–1900), Thury Zoltán (1870–1906)
Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom atyja
- Új népiesség: Gárdonyi Géza (1863–1922), Tömörkény István (1866–1917)
- Gyermekirodalom: Pósa Lajos (1850–1914), Sebők Zsigmond (1861–1916)
- Irodalomtudomány
- Esszék, népszerű tudományos irodalom
Kapcsolódó szócikkek
További információk