1514

Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század

Évtizedek: 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek

Évek: 1509 – 1510 – 1511 – 1512 – 1513 – 1514 – 1515 – 1516 – 1517 – 1518 – 1519

• április 9. – Bakócz Tamás esztergomi érsek Rómából Budára érkezve meghirdeti a keresztes hadjáratot.^[1][2]
• április 16. – Frangepán Gergely kalocsai érsek kihirdeti egyházmegyéjében a keresztes hadjáratot.
• április 24. – Bakócz Tamás a keresztes sereg vezérévé Dózsa Györgyöt nevezi ki.^[3]
• május 9–10. – A pesti keresztesek túlnyomó többsége Dózsa vezetésével, a haditerveknek megfelelően elindul délkelet felé. (Cegléd, Tiszavarsány, Mezőtúr, Békés és Gyula érintésével május végére eljutnak Nagylakig.)^[4]
• május 15. – Bakócz Tamás – a földesurak és jobbágyaik között kialakult forrongásokról értesülve – leállítja a toborzást. (Parancsának Dózsa nem engedelmeskedett, és tovább vonult déli irányba.)^[4]
• május 18. – Dózsa György Cegléden kiáltványt ad ki, melyben felkelésre szólítja a magyarországi jobbágyságot.^[3]
• május 23. – Báthori István temesi ispán nemesi hadai rajtaütnek a Maroson átkelő parasztsereg előőrsein, és megsemmisítő vereséget mérnek rájuk.^[4]
• május 24.
  • Éjjel Dózsa rágyújtatja a nagylaki várat a győzelmüket ünneplő urakra; az elfogott Csáky Miklós csanádi püspököt és több nemesurat karóba húzat, másokat keresztre feszíttetett.^[4]
  • Bakócz újabb rendeletet ad ki, ezúttal már az egész hadjárat leállításáról és a sereg feloszlatásáról.^[4]
• június 6. – A parasztsereg elfoglalja Lippát^[1].
• június 11. – A parasztsereg beveszi Solymos várát.^[1]
• július 15. – Szapolyai János Temesvár alatt megveri a várat ostromló parasztsereget, Dózsa Györgyöt és társait elfogják.^[1]
• augusztus 15. – II. Ulászló magyar király a – Csáky Miklós halálával megüresedett – csanádi püspökség élére Csaholy Ferencet nevezi ki.^[5]
• augusztus 23. – A csáldiráni csata, melyben az oszmán törökök döntő győzelmet aratnak a perzsa Szafavidák felett.^[6]
• október 18.–november 19. – A magyar országgyűlésen törvénybe iktatják a jobbágyság röghöz kötését.^[4][2]
• november 19. – II. Ulászló magyar király jóváhagyja Werbőczy István Hármas-könyvét, de nem hirdeti ki, így ez nem lép hatályba.^[2]

• március – XII. Lajos francia király békét köt I. Miksa német-római császárral.
• július – Anglia és Franciaország békét kötnek.
• az év folyamán
  • Albrecht Dürer elkészíti híres „Melankólia I” metszetét.
  • X. Leó pápa az addig független apátságokból létrehozza a magyar bencés kongregációt a pannonhalmi főapát vezetése alatt.
  • Az oszmán hadak sikertelenül ostromolják Knint.^[7]

• március 8. – Amago Haruhisa japán szamuráj és hadúr († 1562)
• március 22. – Lorenzaccio de’ Medici, a Medici-család tagja († 1548)
• május 28. – Simazu Takahisa japán szamuráj és hadúr († 1571)
• december 31. – Andreas Vesalius németalföldi orvos, anatómus († 1564)

• január 9. – Anna angol hercegnő és francia királyné^[8] (* 1477)
• július 20. – Dózsa György, az 1514-es parasztfelkelés vezére (* 1470)
• Dózsa Gergely parasztvezér
• Lőrinc pap parasztvezér

Tartós hótakaró Svájcban november közepétől február elejéig. A legtöbb folyó, a Boden-tó és a Zürichi-tó befagyott.^[9]

• ↑ Klíma: Christian Pfister – Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = Osiris Társadalomtudományi Könyvtár, ISBN 978 963 276 506 8  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1514 témájú médiaállományokat.