Északi Tanács

Napjainkban a Északi Tanács olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott a mai társadalomban. Megjelenése óta széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát és elmélkedést váltott ki különböző területeken. A Északi Tanács jelentős hatással volt az emberek életére, befolyásolva döntéseiket, viselkedésüket és felfogásukat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Északi Tanács hatását a mai társadalomra, valamint a jövőre nézve. Különféle nézőpontokat és véleményeket fogunk elemezni a Északi Tanács-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és objektív jövőképet nyújtsunk a ma oly fontos témáról.

Északi Tanács
Zászlaja
Zászlaja
Az Északi Tanács országai kékkel Európa térképén
Az Északi Tanács országai kékkel Európa térképén
Alapítva1952.
Típusinterparlamentáris szervezet
SzékhelyKoppenhága ( é. sz. 55° 40′ 40″, k. h. 12° 34′ 52″55.677800°N 12.581000°E, Ved Stranden, 18)
TagságDánia Svédország Finnország Izland
NyelvekDán, feröeri, finn, grönlandi, izlandi, norvég, svéd
A tanács elnökeErkki Tuomioja
Dolgozók száma300
é. sz. 55° 40′ 40″, k. h. 12° 34′ 52″55.677800°N 12.581000°EKoordináták: é. sz. 55° 40′ 40″, k. h. 12° 34′ 52″55.677800°N 12.581000°E
Az Északi Tanács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Északi Tanács témájú médiaállományokat.
Az Északi Tanács országainak zászlajai.

Az Északi Tanács Európa „északi országainak” fóruma. A regionális szervezet államainak parlamentjei, valamint az autonóm területek évente választott küldötteket delegálnak a tanácsba, akik ott országuk érdekeit képviselik. 1952-ben alapították, azóta tartanak éves találkozókat. A munkát öt szakbizottság koordinálja.

Története

A jogi alapokat 1962-ben a Szerződés a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország közötti együttműködésről, más néven a Helsinki Szerződés fektette le.

A tanács feladatai a koordinációra és a tagállamok államközi kapcsolatait érintő, nem kötelező érvényű ajánlások kidolgozására terjednek ki. A kormányoknak a tanács felé jelentési kötelezettségük van.

Az Északi Tanács szervei a (tanács összes tagjából álló) Közgyűlés, az Elnökség (tagjai az elnök és meghatározott számú elnökségi tag) és az állandó bizottságok.

1971 óta az Északi Tanácson kívül létezik az Északi Miniszterek Tanácsa is, amely az öt tagállam és a három autonóm terület együttműködését kormányzati szinten támogatja. A két intézmény közös titkárságot tart fenn Koppenhágában.

Tagok

A tagállamok teljes jogú, míg az autonóm területek társult,valamint vannak államok, melyek megfigyelői tagsággal bírnak. Ezek közül három (Észtország, Lettország és Litvánia) független állam, míg Schleswig-Holstein Németország egyik szövetségi állama. Feröer kormányzati szinten törekszik a teljes jogú tagság elnyerésére.[1]

Tagországok

Az öt tagállam és a három autonóm terület (zárójelben a küldöttek száma)

Megfigyelő államok

A Tanács díjai

Kulturális munkája keretében a tanács négy elismert díjat oszt ki:

Intézmények

Az Északi Tanács mintegy harminc intézményt működtet a régióban a skandináv együttműködés keretében. Ezek közé tartoznak többek között a következők:[2]

Jegyzetek

  1. ↑ The Coalition Paper – The Broad Agreement Archiválva 2007. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Feröeri Miniszterelnöki Hivatal, 2004. március 31. (letöltve: 2007. január 4.)
  2. ↑ Institutions Archiválva 2007. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, norden.org (letöltve: 2007. január 5.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek