A Észak Háza jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. Legyen szó aktuális témáról, kiemelkedő személyiségről, kulturális jelenségről vagy alapvető fogalomról, a Észak Háza döntő szerepet játszik mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Észak Háza-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a személyes szintre gyakorolt hatásától a globális szférára gyakorolt hatásáig. Részletes elemzéssel igyekszünk megérteni a Észak Háza relevanciáját és jelentőségét napjainkban, valamint időbeli alakulását. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a különböző összefüggésekben betöltött szerepét és a társadalom más elemeivel való interakcióját. Ezzel az utazással reméljük, hogy rávilágítunk a Észak Háza fontosságára és összetettségére a mai társadalomban.
Észak Háza | |
![]() | |
Település | Tórshavn község |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Észak Háza weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Észak Háza témájú médiaállományokat. | |
Az Észak Háza (feröeriül: Norðurlandahúsið) Feröer legfontosabb kulturális és konferenciaközpontja. 1983-ban avatták fel Tórshavnban.[1] Célja a feröeri és skandináv kultúra támogatása,[2] de az egész világról érkeznek ide művészek, hogy fellépjenek vagy kiállítsanak. Az épület koncerteknek, színházi előadásoknak, kiállításoknak és konferenciáknak ad otthont.[3]
Az Észak Háza modern, fűtetős építészeti kialakításáról is nevezetes;[3] nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy a hagyományos fűtető az 1980-as évek óta reneszánszát éli a szigetcsoport kortárs építészetében. Az üveghomlokzatnak és a magasabb fekvésnek köszönhetően szép kilátás nyílik Tórshavnra, a tengerre és Nólsoy szigetére.
Az Észak Háza ötletadója Erlendur Patursson (1913-1986) volt, Feröer egykori képviselője az Északi Tanácsban. 1977-ben egész Skandináviára kiterjedő építészeti tervpályázatot írtak ki. A 158 résztvevő közül végül a norvég Ola Steen és az izlandi Kollbrún Ragnarsdóttir tervét ítélték a legjobbnak. Az Északi Tanács fedezte az építési költség (összesen 70 millió feröeri korona) mintegy kétharmadát, ezért a ház egyfajta képviselete is a nemzetközi szervezetnek. A fennmaradó részt a feröeri kormány állta.[1]
2008-ban egy új szárnnyal bővítették az épületegyüttest.[4]
A ház 1983. május 8-án nyílt meg. Az üzemeltetési költségek 92%-át az Északi Tanács, a többit a feröeri kormány fedezi. Az intézményt egy nemzetközi (skandináv tagokból álló) kuratórium vezeti.[1]
Az intézmény eddigi igazgatói:[1]
A kétemeletes Észak Háza a skandináv építészeti tradíciók alapján épült egy norvég és egy izlandi építész tervei alapján. Acélszerkezete és hatalmas üvegfelületei Dániából, származnak. Tetőszerkezete izlandi, és zöldellő feröeri fűtetejével simul a tájba. Belül norvég gránitpadló fogadja a látogatót (Feröeren egyébként csak bazalt található). A belső térben finn székeken ülhet, a falakat pedig svéd faburkolat borítja.[5]
A tágas és világos előcsarnok köti össze az épület különböző termeit és helyiségeit: a kávézót, a speciális parkettaborítású tánctermet (a feröeri lánctánc és kiállítások számára[6]) és a 380 fő befogadására alkalmas nagytermet. Ezen kívül van még egy napfényes, amfiteátrum-szerű terem (a Klingran), amelyet össze lehet nyitni a nagyteremmel.[4]