Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Zygmunt Krasiński-et, és kitérünk a témához kapcsolódó különböző szempontokra. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, jelentőségét napjainkban és időbeli alakulását. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Zygmunt Krasiński körül létező különféle véleményeket és nézőpontokat, átfogó és kiegyensúlyozott jövőképet kínálva. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül történelmi, szociológiai, gazdasági és kulturális vonatkozásokkal foglalkoznak majd, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes és gazdagító megértést kapjon a Zygmunt Krasiński-ről. Emellett esettanulmányok, tanúvallomások és releváns adatok is bemutatásra kerülnek, amelyek hozzájárulnak a feltárás gazdagításához. Ne hagyja ki ezt a teljes vizsgálatot a Zygmunt Krasiński-en!
Zygmunt Krasiński | |
![]() | |
Ary Scheffer festménye (1850) | |
Élete | |
Született | 1812. február 19. Párizs |
Elhunyt | 1859. február 23. (47 évesen) Párizs |
Sírhely |
|
Nemzetiség | lengyel |
Szülei | Maria Urszula Krasińska Wincenty Krasiński |
Házastársa | Eliza Krasińska |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
![]() | |
Zygmunt Krasiński aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zygmunt Krasiński témájú médiaállományokat. |
Zygmunt Krasiński (teljes nevén Napoleon Stanisław Adam Ludwik Zygmunt Krasiński, Párizs, 1812. február 19. – Párizs, 1859. február 23.) lengyel költő, író. Adam Mickiewicz, Juliusz Słowacki és Cyprian Kamil Norwid mellett a 19. század egyik legnagyobb romantikus lengyel költője. A Három bárd egyike, a nagy emigráció egyik szellemi vezére.
A varsói egyetemen tanult, melyet kénytelen volt elhagyni és folytonosan betegeskedve, Svájcban, Olaszországban és a német fürdőhelyeken élt. 1857-től politikai szerepet is vitt Párizsban. Irodalmi működését Walter Scott hatása alatt írt regényeivel kezdte meg, majd a társadalmi kérdések felé fordulva, drámákban (Nieboska komedya és Irydion) akarta azokat megoldani. Költeményei a lírai költészet valódi gyöngyei, melyekben a filozófia mély ihlete a merész fantáziával olvad harmóniába. Utolsó munkája Szent Terézia glosszái volt (1852). Összes művei (eredetileg idegen vagy álnevek alatt) gyűjteményben Lembergben (4 kötet, 1880–88) jelentek meg. Érdekes és értékes Krasiński levelezése Konstanty Gaszyński, Adam Sołtan, Juliusz Słowacki stb. kortársával (4 kötet, Lemberg, 1882–96).