Mai cikkünkben a Zsigmondy Emil lenyűgöző világába fogunk beleásni, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Zsigmondy Emil megjelenése óta bizonyította hatását a társadalom, a tudomány, a kultúra és a történelem különböző aspektusaira. Az évek során vita, tanulmányozás és kutatás tárgya volt, és befolyása az idők során tovább fejlődött. A Zsigmondy Emil ebben a mélyreható feltárásában megvizsgáljuk annak eredetét, relevanciáját a mai világban, valamint a témával kapcsolatos különféle szempontokat. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy olyan utazásban, amely meglepetést, izgalmat és oktatást ígér, miközben együtt fedezzük fel a Zsigmondy Emil izgalmas univerzumát.
Zsigmondy Emil | |
![]() | |
Zsigmondy Emil portréja | |
Született | 1861. augusztus 11.[1] Bécs[2] |
Elhunyt | 1885. augusztus 6. (23 évesen)[1][3] Saint-Christophe-en-Oisans |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Zsigmondy Adolf |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigmondy Emil témájú médiaállományokat. | |
Zsigmondy Emil (Bécs, 1861. augusztus 11. – Meije, Dauphiné-Alpok, 1885. augusztus 6.), hegymászó, máig a legismertebb magyar származasú hegymászó a világban.
Alig 24 évesen, 1885-ben halt meg az Alpokban, a Pic de la Meije megmászása közben, kötélszakadás következtében. Ez a rövid élet elég volt neki arra, hogy megszerezzen egy orvosi diplomát, megmásszon számos csúcsot, közülük sokat elsőként, és megírjon több könyvet, melyek közül az „Alpok veszélyei” a mai napig hasznosan forgatható hegymászó szakirodalom, eddig 11 kiadást ért meg három nyelven.
Testvére Zsigmondy Richárd Nobel-díjas kémikus és Zsigmondy Ottó, aki szintén hegymászó volt. Nagynénje, Zsigmondy Auguszta Schulek Frigyes édesanyja.