Ebben a cikkben elemezzük a Zakreszka Anna hatását a mai társadalomra. A Zakreszka Anna megjelenése óta felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét, vitákat és vitákat generálva különböző területeken. A történelem során a Zakreszka Anna fontos és aktuális témának bizonyult, felkeltve az érdeklődést olyan változatos területek iránt, mint a politika, a gazdaság, a kultúra és a technológia. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy megértsük a Zakreszka Anna szerepét a mai társadalomban, valamint annak globális szintű következményeit és következményeit. Egy részletes elemzés révén elmélyülhetünk a Zakreszka Anna körüli különböző szempontokba és annak a jelenlegi világra gyakorolt hatásába.
Zakreszka Anna | |
Született | 1600-as évek nem ismert |
Elhunyt | 1658. március 28. Szilágysomlyó |
Állampolgársága | Két Nemzet Köztársasága |
Házastársa | Báthory András |
Gyermekei | Báthory Zsófia |
Zakreszka Anna (Lengyelország, 1600 körül – Szilágysomlyó, 1658. március 28.) Báthory András felesége, Jan Zakrzewski és Dorothea Podlodowska leánya, Báthory Zsófia anyja.
Lengyel katolikus családból származott. 1625 körül Lengyelországban lett az akkor ott élő Báthory András felesége, férjével Erdélybe költözött, leánya, Zsófia már Szilágysomlyón született 1629-ben. 1637-ben özvegyen maradt, ezután leányával együtt Szilágysomlyón élt. Zsófia itt ismerkedett meg ifj. Rákóczi Györggyel, Várad akkori kapitányával, és 1643. február 3-án Gyulafehérvárott a felesége lett. Az özvegy Báthoryné még megélhette unokája, I. Rákóczi Ferenc születését 1645. február 24-én. 1658. március 28-án halt meg, valószínűleg Szilágysomlyón. Férjét több mint 20 évvel élte túl.