Báthory Zsófia

A mai világban a Báthory Zsófia olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki a társadalomban. Akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáról van szó, a Báthory Zsófia világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Báthory Zsófia-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai fejlődéséig. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző nézőpontokat és összefüggéseket elemezünk, amelyekben a Báthory Zsófia jelentős nyomot hagyott. Akár igyekszünk megérteni a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását, akár megfejteni történelmi gyökereit, a Báthory Zsófia izgalmas és folyamatosan fejlődő témaként jelenik meg, amely soha nem szűnik meg meglepni minket.

Báthory Zsófia

Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1648. október 11. 1657. október 25.
ElődjeLorántffy Zsuzsanna
UtódjaBethlen Druzsina
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1658. január 14. 1659. március 30.
ElődjeBethlen Druzsina
UtódjaSzalánczy Erzsébet
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1659. szeptember 24. 1660. június 7.
ElődjeBánffy Izabella
UtódjaLónyay Anna
UralkodóházBáthory család
Született1629[1]
Szilágysomlyó
Elhunyt1680. június 14. (50-51 évesen)[2]
munkácsi vár
NyughelyeKassa
ÉdesapjaBáthory András
ÉdesanyjaZakreszka Anna
HázastársaII. Rákóczi György
GyermekeiI. Rákóczi Ferenc
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory Zsófia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somlyói Báthory Zsófia (Somlyó, 1629Munkács, 1680. június 14.) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Báthory András és a lengyel Zakreszka Anna leánya, Báthory Gábor fejedelem unokahúga.

Élete

Szilágysomlyón ismerkedett meg ifj. Rákóczi Györggyel, Várad akkori kapitányával. Esküvőjük 1643. február 3-án volt Gyulafehérváron. Apósa, I. Rákóczi György kívánságára a katolikus vallásról csakhamar áttért a reformátusra. Férje halála után 1660-ban fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt visszatért a római katolikus egyházba, és Erdélyt odahagyva magyarországi birtokaira vonult vissza. Ezzel egyidejűleg a király, I. Lipót pártjára állt. A jezsuiták befolyására a Rákóczi-birtokokon üldözte a protestáns prédikátorokat, majd a protestáns jobbágyságot is, a sárospataki kollégium is bujdosásra kényszerült.

1671-ben a Wesselényi-összeesküvésbe bonyolódott fiát megmentette a vérpadtól 400 000 forint váltságdíj lefizetésével és azzal, hogy váraiba német őrséget fogadott. Később teljesen Kis Imre jezsuita ellenreformációs befolyása alá került. Még menye, a különben szintén katolikus Zrínyi Ilona sem maradhatott meg a munkácsi udvarban, miután enyhébb bánásmódot ajánlott a protestáns jobbágyokkal szemben.

Élete végén mindent elkövetett, hogy Zrínyi Ilona és Thököly Imre tervezett házasságát megakadályozza, azonban 1680. június 14-én elhunyt. Fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt az általa alapított kassai jezsuita Szentháromság-plébániatemplom kriptájában temették el. Halála után két évvel, 1682. június 15-én Zrínyi Ilona és Thököly megtartották esküvőjüket a munkácsi várban.

Származása

Jegyzetek

  1. MAK (lengyel nyelven)
  2. Báthori Zsófia, somlyói, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01228.htm
  3. Miroslav Marek: Maylád de Szonyogszegh (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. . (Hozzáférés: 2012. október 4.)
  4. Miroslav Marek: Báthori 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2012. október 4.)

Források

További információk

Előző
Lorántffy Zsuzsanna
Erdély fejedelemasszonya
1645 – 1660
Következő
Bethlen Druzsina