A mai világban a Báthory Zsófia olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki a társadalomban. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Báthory Zsófia világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Báthory Zsófia-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai fejlődéséig. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző nézőpontokat és összefüggéseket elemezünk, amelyekben a Báthory Zsófia jelentős nyomot hagyott. Akár igyekszünk megérteni a modern társadalomra gyakorolt hatását, akár megfejteni történelmi gyökereit, a Báthory Zsófia izgalmas és folyamatosan fejlődő témaként jelenik meg, amely soha nem szűnik meg meglepni minket.
Báthory Zsófia | |
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
Uralkodási ideje | |
1648. október 11. – 1657. október 25. | |
Elődje | Lorántffy Zsuzsanna |
Utódja | Bethlen Druzsina |
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
Uralkodási ideje | |
1658. január 14. – 1659. március 30. | |
Elődje | Bethlen Druzsina |
Utódja | Szalánczy Erzsébet |
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
Uralkodási ideje | |
1659. szeptember 24. – 1660. június 7. | |
Elődje | Bánffy Izabella |
Utódja | Lónyay Anna |
Uralkodóház | Báthory család |
Született | 1629[1] Szilágysomlyó |
Elhunyt | 1680. június 14. (50-51 évesen)[2] munkácsi vár |
Nyughelye | Kassa |
Édesapja | Báthory András |
Édesanyja | Zakreszka Anna |
Házastársa | II. Rákóczi György |
Gyermekei | I. Rákóczi Ferenc |
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory Zsófia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somlyói Báthory Zsófia (Somlyó, 1629 – Munkács, 1680. június 14.) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Báthory András és a lengyel Zakreszka Anna leánya, Báthory Gábor fejedelem unokahúga.
Szilágysomlyón ismerkedett meg ifj. Rákóczi Györggyel, Várad akkori kapitányával. Esküvőjük 1643. február 3-án volt Gyulafehérváron. Apósa, I. Rákóczi György kívánságára a katolikus vallásról csakhamar áttért a reformátusra. Férje halála után 1660-ban fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt visszatért a római katolikus egyházba, és Erdélyt odahagyva magyarországi birtokaira vonult vissza. Ezzel egyidejűleg a király, I. Lipót pártjára állt. A jezsuiták befolyására a Rákóczi-birtokokon üldözte a protestáns prédikátorokat, majd a protestáns jobbágyságot is, a sárospataki kollégium is bujdosásra kényszerült.
1671-ben a Wesselényi-összeesküvésbe bonyolódott fiát megmentette a vérpadtól 400 000 forint váltságdíj lefizetésével és azzal, hogy váraiba német őrséget fogadott. Később teljesen Kis Imre jezsuita ellenreformációs befolyása alá került. Még menye, a különben szintén katolikus Zrínyi Ilona sem maradhatott meg a munkácsi udvarban, miután enyhébb bánásmódot ajánlott a protestáns jobbágyokkal szemben.
Élete végén mindent elkövetett, hogy Zrínyi Ilona és Thököly Imre tervezett házasságát megakadályozza, azonban 1680. június 14-én elhunyt. Fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt az általa alapított kassai jezsuita Szentháromság-plébániatemplom kriptájában temették el. Halála után két évvel, 1682. június 15-én Zrínyi Ilona és Thököly megtartották esküvőjüket a munkácsi várban.
|
Előző Lorántffy Zsuzsanna |
Erdély fejedelemasszonya 1645 – 1660 |
Következő Bethlen Druzsina |