Yettel Szerbia

Napjainkban a Yettel Szerbia egyre nagyobb érdeklődést vált ki a társadalomban. A Yettel Szerbia fontossága különböző területeken tükröződik, a politikától a populáris kultúráig. A Yettel Szerbia-ről alkotott vélemények és nézőpontok változatosak és gyakran ellentmondásosak, ami folyamatos vitát váltott ki a téma körül. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Yettel Szerbia relevanciáját napjainkban, elemezve következményeit és lehetséges következményeit. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a személyes kapcsolatokra gyakorolt ​​hatásáig a Yettel Szerbia olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen.

Yettel Szerbia
Típus
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
JogelődMobtel (1994-2006) Telenor Szerbia (2006-2022)
Alapítva1994
SzékhelyBelgrád, Szerbia
Kiszolgált területekSzerbia
Iparág
  • távközlés
  • mobiltávközlés
TulajdonosPPF Csoport
Formanyilvánosan működő részvénytársaság
Profit€75.59 million (2017)
AnyavállalataPPF
A Yettel Szerbia weboldala

A Yettel Szerbia (2022-ig Telenor Szerbia)[1] szerbiai mobil- és vezetékes szolgáltató, amely a cseh PPF csoport tulajdonában van. Székhelye Belgrádban található. 36,98%-os piaci részesedésével a második legnagyobb mobiltelefon-szolgáltató.[2]

Története

1994–2006: 063 Mobtel Srbija

Az eredetileg 1994-ben Mobtel Srbija, teljes nevén Mobilne telekomunikacije Srbija néven indult cég működése a moszkvai székhelyű BK Trade tulajdonában.

Az első NMT hálózatot 1994. december 31-én jelentették be. Főbb városi területeket és autópályákat fedett le – Szerbia lakott területének 60%-át és Szerbia szárazföldi területének 12%-át (Szerbia akkor a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része volt). Hálózati kódja 061 (nemzetközi: +381 61); ez a kód most A1 számára van kijelölve. A GSM hálózatot 1996 óta használják.

2005-ben a BK Trade eladta részvényeit egy osztrák befektetőkből álló konzorciumnak, és a céget Mobi 63-ra keresztelték.

2006–2021: Telenor Szerbia

2006-ban a Mobi 63 többségi részesedését eladták a norvég Telenornak 1,513 milliárd euróért.[3] A fennmaradó részesedés megszerzésének feltétele 1,1 milliárd eurónál magasabb ajánlat volt. A norvég cég túllicitált olyan iparági nehézsúlyú szereplőket, mint a Telia, a France Télécom, a Deutsche Telekom, a Mobilkom Austria, és a Tele2.[4] 2006. augusztus 31-én a Mobi 63 hivatalosan is a Telenor tulajdonába került, és nevét Telenor d.o.o.-ra változtatta.

2010-ben a Telenor Szerbia vezetékes működési engedélyt szerzett, amivel véget vetett a Telekom Srbija monopóliumának.[5]

KBC Bank Szerbia

2013. április 26-án a Telenor Serbia megvásárolta a szerb „KBC bank”-ot, megalapítva a Telenor Bankot. Ezzel a tranzakcióval a Société Générale Srbija 81 000 ügyfelét vitte el az egykori bankból.[6] 2014. szeptember 10. óta a Telenor Bank a szerbiai bankpiacon működik.[7] 2017 augusztusában a River Styxx Capital bolgár befektetési alap megállapodást kötött a szerbiai Telenor Bankkal részvényei 85 százalékának megvásárlásáról.

2018-tól napjainkig: PPF átvétele és Yettel név bevezetése

A Telenor Yettel lesz

2018 januárjában a cég vezetése megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a Telenor el akarja adni délkelet-európai üzletágait, beleértve a Telenor Szerbiát is.[8] 2018 márciusában a Telenor eladta délkelet-európai (Bulgária, Magyarország, Montenegró és Szerbia) üzletét a PPF csoportnak.[9] A cég továbbra is a Telenor márkát használta egészen 2022 elejéig, amikor is bejelentették a márkaváltást – az év márciusa óta a cég az új nevet, a „Yettel”-t használja.[1]

Mobiltelefon

A Yettel rendelkezik engedéllyel a 900 MHz-es és 1800 MHz-es GSM hálózatokhoz. Ezt az engedélyt 2006. december 31-én kapták meg. 10 évig érvényes, az engedély további 10 évre megújítható.

Hálózati lefedettség

A Yettel Szerbia lakott területének 99%-át fedi le. A vállalat több mint 1033 aktív adó-vevő bázisállomással rendelkezik, amelyek lefedik az összes városi és elővárosi területet, főbb autópályákat és turisztikai központokat. A Yettel hálózati kódja 220-01, hálózati kódja pedig 062 (nemzetközi: +381 62), 063 (nemzetközi: +381 63) és 069 (nemzetközi: +381 69).

  • A Telenor azonosító kódja 220-01, a telefonszámok előtagjai: 062 (nemzetközi: +381 62), 063 (nemzetközi: +381 63) és 069 (nemzetközi: +381 69).
  • A roaming 158 országban, vagy 369 külföldi mobilszolgáltató hálózatában, 2 tengeri, 1 olcsó és 1 műholdas hálózatban engedélyezett.
  • 2013 során a Telenor 372 új bázisállomást épített, így az év végi összlétszámuk 3048 volt.
  • 2011 elején a Telenor üzembe helyezte Délkelet-Európa egyik legmodernebb adatközpontját, a Telenor Tier 3 adatközpontot, amely az új Telenor alaphálózatnak ad otthont.

A hálózati lefedettség 2016. december 31-én:[10]

  • Szerbia területének lefedettsége a GSM jellel 91,90%.
  • Szerbia lakosságának lefedettsége GSM jellel 99,42%.
  • Szerbia területének az UMTS jellel való lefedettsége 91,02%
  • Szerbia lakosságának UMTS- jellel való lefedettsége 98,51%
  • Szerbia területének lefedettsége LTE jellel 9,95%
  • Szerbia lakosságának lefedettsége LTE- jellel 53,78%

Hálózati technológia

  • 2G (GSM, GPRS, EDGE 250 kbit/s-ig) 900-on MHz és 1800 MHz
  • 3G (HSPA+ akár 42 Mbit/s) 900-on MHz és 2100 MHz
  • 4G (LTE 300 Mbit/s-ig) 800, 1800 és 2100-on MHz

A 3G-t képviselő EDGE hálózat lefedettsége megegyezik a GSM hálózatokkal. Ez a hálózat 2004 novembere óta működik kereskedelmi forgalomban.

A Telenor UMTS, HSDPA és HSPA + jelével Szerbia lakosságának több mint 98%-át lefedi.

A Yettel Serbia 3G hálózata támogatja Szerbia több mint 250 városában, valamint az összes főbb úton az alábbi maximális elméleti sebességgel:

  • HSPA + 42 – akár 42 Mbit/s letöltéskor folyam akár 5,76 Mbit/s adatfolyam küldésekor
  • HSPA + – akár 21 Mbit/s letöltéskor folyam akár 5,76 Mbit/s adatfolyam küldésekor
  • HSPA – akár 14,4 Mbit/s áramlási letöltés és akár 2 Mbit/s adatfolyam küldésekor
  • HSDPA – akár 7,2 / 3,6 Mbit/s letöltéskor és áramlási sebesség akár 384 kbit/s adatfolyam küldésekor.

4G hálózat

A Telenor 2010 közepén elindította a meglévő hálózat helyreállítási projektjét, amely a következő generációs szolgáltatás bevezetésének és a fejlett szolgáltatások támogatásának fő előfeltétele. A projekt megvalósításában az Ericsson, a Nera és az LG cégek vettek részt.

Telefon

2010-ben a Ratel átadta a Telenornak a második vezetékes telefon licencet. A Telenor kénytelen volt megkezdeni a vezetékes telefonszolgáltatást.

Optikai szálas internet és IPTV

2021-ben a Telenor bejelentette, hogy az optikai szálas internetet, vezetékes telefonálást és IPTV-t is kínál a nyilvánosság számára.[11] Ennek érdekében a társaság erősen vitatott együttműködést kezdett egyik versenytársával, a „ Telekom Srbija”-val, amely saját gerinchálózatát bérbe adta a „Telenornak”. Ez a piac egy másik szereplője, a United Group tulajdonában lévő kábel- és internetszolgáltató, a Serbia Broadband megdöbbenését okozta. Ezen álláspont szerint az ügyletet azért kötötték meg, hogy üzleti és politikai okokból csökkentsék az Serbia Broadband és az United Group tulajdonában lévő csatornák befolyását.[11] Ennek ellenére 2021 novemberében a „Telenor” hivatalosan is bejelentette ajánlatát „Hipernet” márkanév alatt.[12]

Banki tevékenység

2013. április 26-án a Telenor bejelentette, hogy megállapodásra jutott a szerbiai KBC Bank megvásárlásáról. A megállapodás értelmében a Telenor 100 százalékos részesedést vásárol a KBC Bankban. 2017 augusztusában a River Styxx Capital bolgár befektetési alap megállapodást kötött a szerbiai Telenor Bankával részvényei 85 százalékának megvásárlásáról. Médiajelentések szerint 2017 júliusában a bank több mint 300 000 nyitott MC-számlával rendelkezett.[13]

Partnerségek

A Wikimédiával

2012. február 28-án a Telenor Csoport és a Wikimédia Alapítvány együttműködést hirdetett, amelynek keretében a Telenor ázsiai és délkelet-európai ügyfelei ingyenes hozzáférést kapnak a Wikipédiához mobiltelefonon keresztül. Az ajánlat elérhető Thaiföldön, Malajziában, Pakisztánban, Bangladesben, Indiában, Montenegróban és Szerbiában.

Deezerrel

Telenor reklám

2013. február 4-én a Telenor partnerséget kötött a világ egyik legnagyobb zenei streaming szolgáltatásával, a Deezerrel. A szerb vásárlók online és offline módban hallgathatják a helyi és külföldi előadók zeneszámait.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Telenor: Telenor postaje Yettel. . (Hozzáférés: 2022. január 27.)
  2. ↑ Pregled tržišta telekomunikacija i poštanskih usluga u Republici Srbiji u 2020. godini (serbian nyelven). ratel.rs. RATEL. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  3. ↑ Borović. „Telenor kupio Mobi 63 za 1,5 milijardu evra”, slobodnaevropa.org, 2006. augusztus 1. (Hozzáférés: 2018. március 21.) (szerb nyelvű) 
  4. ↑ TeleGeography: Ten bid for Serbia's Mobi 063, 2006. május 16. . (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  5. ↑ Telenor gets Serbia's fixed phone license
  6. ↑ Nišavić. „Telenor kupio KBC banku, klijente preuzima Sosijete ženeral”, blic.rs, 2013. április 26. (Hozzáférés: 2014. december 9.) (szerb nyelvű) 
  7. ↑ „Norway's Telenor Opens Serbia's Most Available Bank”, 2014. szeptember 12. (Hozzáférés: 2014. december 9.) 
  8. ↑ „Telenor prodaje posao u Srbiji”, b92.net (Hozzáférés: 2018. január 27.) (szerb nyelvű) 
  9. ↑ Dagenborg. „Norway's Telenor exits central Europe with $3.4 billion asset sale to Czech investor PPF”, reuters.com, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2018. március 21.) 
  10. ↑ Pregled tržišta 2016 (szerb nyelven). ratel.rs. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  11. ↑ a b Telesrbija: Goran Vasić - "Dolazak Telenora unaprediće konkurentnost, što donosi veći izbor za korisnike"
  12. ↑ Telenor Hipernet homepage. . (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  13. ↑ Bugarski investicioni fond kupio Telenor banku. . (Hozzáférés: 2017. október 18.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yettel Serbia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források