A jelen cikkben a Wilkinson Microwave Anisotropy Probe megközelítést innovatív és aktuális nézőpontból tárgyaljuk, hogy az olvasó teljes és naprakész képet kapjon a témáról. A Wilkinson Microwave Anisotropy Probe által lefedett különböző szempontokat elemezzük, feltárva annak eredetét, időbeli alakulását, valamint mai relevanciáját. Ezen túlmenően a témában különböző nézőpontok és szakértői vélemények kerülnek bemutatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító betekintést nyújtsanak a Wilkinson Microwave Anisotropy Probe-be. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Wilkinson Microwave Anisotropy Probe-el kapcsolatos lehetséges jövőbeli trendeket, hogy olyan jövőképet adjunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse a téma fontosságát és hatását a jelenlegi társadalomra.
Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda | |
![]() | |
Művészi kép az L2-es Lagrange-pontban található WMAP műholdról | |
Ország | ![]() |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | NASA |
Típus | csillagászati |
Küldetés | |
Indítás dátuma | 2001. június 30. |
Indítás helye | Cape Canaveral Air Force Station |
Hordozórakéta | Delta II 7425-10 |
Tömeg | 840 kg |
COSPAR azonosító | 2001-027A |
SCN | 26859 |
A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda weboldala | |
A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a NASA műholdja, melynek feladata, hogy a felderítse az Ősrobbanásból származó mikrohullámú háttérsugárzás térbeli hőmérséklet-ingadozásait (anizotrópiáját). A műholdat Delta II hordozórakétával bocsátották fel 2001. június 30-án Cape Canaveralról, Floridából. A WMAP a COBE műhold méréseit folytatja, helyét a Planck műhold vette át.
A WMAP célja, hogy elkészítse a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás nagy felbontású térképét, melynek segítségével a Világegyetem természetére vonatkozó elméleteinket tesztelhetjük, azok paramétereit pontosabban meghatározhatjuk.
A műhold neve eredetileg MAP volt. Jelenlegi nevét a program közben elhunyt vezetőjéről, Dr. David Wilkinsonról kapta, aki a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatának úttörője volt.
A WMAP célja a teljes csillagos égbolt feltérképezése legalább 0,3° felbontással és 20 µK érzékenységgel, maximum 5 µK szisztematikus mérési hibával. A cél elérése érdekében a WMAP-nek differenciális radiométerei vannak, melyek az égbolt két pontja közötti hőmérséklet-különbséget mérik.
A WMAP a Nap-Föld rendszer L2-es Lagrange-pontjában található, a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Földhöz képest a Nappal ellentétes oldalon. Ebben a pontban a szonda helyzete nagyon stabil, és megoldható, hogy mindig a Nappal, a Holddal és a Földdel ellentétes irányba nézzen, csökkentve ezzel a zavaró hatásokat. A WMAP képes hat hónaponként az egész égboltot feltérképezni. A saját galaxisunk, a Tejútrendszer zavaró hatásának kiszűrésére a WMAP 5 különböző frekvenciasávot használ 22 és 90 GHz között.
A szonda a küldetését hivatalosan 2010. október 6-án fejezte be.[1]
A WMAP méréseiből néhány kozmológiai mennyiségre a következő értékeket kapták :
a Világegyetem sűrűsége ρ/ρkrit. | 1,02 ± 0,02 1-nél sík Világegyetem |
Hubble-állandó, H | km/s/Mpc |
a háttérsugárzás lecsatolódása | 380 000 évvel az Ősrobbanás után z=1089±1 vöröseltolódásnál |
A Világegyetem kora | 13,7 ± 0,2 milliárd év |