Walleshausen Gyula

Ebben a cikkben elmélyülünk a Walleshausen Gyula lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a legújabb alkalmazásokig a Walleshausen Gyula kitörölhetetlen nyomot hagyott olyan változatos területeken, mint a tudomány, a kultúra, a technológia és a politika. A következő sorokban mélyrehatóan elemezzük legrelevánsabb aspektusait, megfejtjük titkait, és felfedezzük a mai relevanciáját. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Walleshausen Gyula izgalmas utazásában, amely témában senkit sem hagy közömbösen.

Walleshausen Gyula
Született1923. július 19.
Baja
Elhunyt2010. április 22. (86 évesen)
Gödöllő
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásakönyvtáros,
történész,
címzetes egyetemi tanár
Iskolái
KitüntetéseiSzabó Ervin-emlékérem (1980)

Walleshausen Gyula (Baja, 1923. július 19.Gödöllő, 2010. április 22.) könyvtáros, történész, címzetes egyetemi tanár.

Életútja

Felsőfokú tanulmányait 1946 és 1949 között a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1958 és 1963 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta. 1966-ban doktorált.

1946-tól 1951-ig a Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárosaként dolgozott. 1953 és 1971 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem könyvtárosa, majd igazgatóhelyettese volt. 1971-ben a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára igazgatóhelyettesévé nevezték ki. Innen 1978-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára igazgatói (1985. január 1-jétől főigazgatói) posztjára került. 1985-ben vonult nyugdíjba.

1964 és 1983 között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Ellenőrző Bizottságának elnöke volt. 1983-tól 1987-ig az Egyetemi Könyvtárigazgatók Tanácsának elnöki posztját töltötte be.

1997-ben megszerezte a történettudományok kandidátusa fokozatot, 2009-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki.

Munkássága

Kutatóként a könyvtári hálózatok együttműködésével, a tárolókönyvtárakkal kapcsolatos kérdésekkel, a könyvtári tájékoztatás módszereivel és könyvtári etikával foglalkozott. A Közgazdasági Egyetem könyvtárvezetőjeként irányította az új szolgáltatások bevezetését, és elkészítette az intézmény új épületbe telepítésének terveit. Jelentős szerepet játszott a könyvtári ismeretek oktatásának országos szervezésében, a bibliográfiai kurzusok meghonosítója volt az agráregyetemen.

Mintegy száznyolcvan publikáció fűződik nevéhez.

Díjai

1977-ben Szocialista Kultúráért kitüntetéssel, 1980-ban Szabó Ervin-emlékéremmel ismerték el munkásságát.

Főbb művei

Monográfiák

  • A mezőgazdasági tudományos kutatás és tájékoztatás segédkönyvei (Gödöllő, 1957)
  • A mezőgazdasági tájékoztatás segédkönyvei (Budapest, 1968)
  • A könyvtárvezetés főbb elméleti kérdései (Budapest, 1970)
  • A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818–1993) (Mosonmagyaróvár, 1993)
  • Erzsébet királyné és falkavadászatai (Budapest, 1998)
  • A jászfelsőszentgyörgyi Vörös Sarok Vadásztársaság története (Jászfelsőszentgyörgy, 2007)
  • Kosáry Domokos, a tudományszervező könyvtárigazgató (Gödöllő, 2009)

Tanulmányok

Szerkesztett kötetek

  • Az Agrártudományi Egyetem emlékkönyve, 1945–1970 (Budapest, 1970)
  • Hej! Élet, élet, gazdászélet... Óvári gazdászok visszaemlékezései (Mosonmagyaróvár, 1993)
  • A Gödöllői Agrártudományi Egyetem jubileumi emlékkönyve, 1920–1995 (Gödöllő, 1995)

Irodalom