Vittorio Monti
A Vittorio Monti témája nagy érdeklődést váltott ki a modern társadalomban. Gazdag és összetett történetével a Vittorio Monti döntő szerepet játszott az emberek életében szerte a világon. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Vittorio Monti továbbra is vita és vita tárgya. Ebben a cikkben a Vittorio Monti legfontosabb elemeit fogjuk feltárni, az eredetétől a mai relevanciáig. Ezen túlmenően elemezzük a Vittorio Monti-ről létező különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a fontos témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Vittorio Monti | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1868. január 6. Nápoly |
| Elhunyt | 1922. június 20. (54 évesen) Nápoly |
| Pályafutás | |
| Hangszer | |
| Tevékenység | zeneszerző |
| Hangminta | |
 Hangminta?* | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vittorio Monti témájú médiaállományokat. | |
Vittorio Monti (Nápoly, 1868. január 6. – Nápoly, 1922. június 20.) olasz zeneszerző, szalonzenekar-vezető. Egyetlen jelentős műve maradt fenn, a Csárdás (Ciarda) című szerzemény, ami azonban világszerte ismertté tette nevét.
Élete és legismertebb műve
Vittorio Monti Nápolyban született, ahol hegedülni és zeneszerzést tanult a neves olasz San Pietro a Majella Zenekonzervatóriumban. 1900 környékén nevezték ki a párizsi Orchestre Lamoureux szalonzenekar-vezetőjévé, ahol több balettet és operettet is írt.
Leghíresebb műve a Csárdás, amelyet eredetileg szalonzenekarra írt. Itthon szinte minden cigányzenekar által szívesen játszott darab. Mint minden népszerű szalonzenekari darabra, Monti Csárdására is írtak szöveget. A magyar szöveget Pere János dalénekes hanglemezműsorához az előadóművész kérésére Z. Horváth Gyula írta meg.
