Világvallás

Mára a Világvallás iránti érdeklődés jelentősen megnőtt, mivel egyre többen keresnek információt és tudást ebben a témában. A Világvallás általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét, vitákat és vitákat generált különböző területeken. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Világvallás-et, elemezve annak hatását, relevanciáját és következményeit a mai világban. A Világvallás eredetétől napjaink fejlődéséig minden korosztály és különböző szakmai területek érdeklődésére számot tartó témává vált. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Világvallás-ről és annak mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásáról.

A világon sokféle vallás létezik, világvallásoknak azokat a vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön. A fogalom meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű. Három kritériumnak kell alapjában megfelelnie: a követők száma legyen a legnagyobbak között, legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt és rendelkezzen egyetemes (egész világra szóló) küldetéstudattal.[1]

A kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a judaizmus szinte mindig szerepel a világvallások listáján.[2] Egyes vallástudósok más vallásokat, például a szikhizmust, a zoroasztrizmust vagy a baháʼí hitet is belefoglalják a kategóriába.

Helmuth von Glasenapp alapján legalább nyolc etikailag fejlett világvallást ismerünk: a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot.[3]

A domináló világvallások földrajzilag: lila: keresztény, zöld: iszlám, narancssárga: hindu, citromsárga: buddhista, narancs csíkkal: kínai vallások, rózsaszín: népi vallások, szürke: vallástalan

A nagy világvallások:

Egyéb, kisebb világvallások:[9]

Besorolás

Univerzális vallások

A világvallás fogalmának szűkebb meghatározása csak a buddhizmust, a kereszténységet és az iszlámot foglalja magában, amelyeket néha univerzális vallásokként is emlegetnek.[10] Az egyetemes érvényesség igénye ezeknél már a vallás megalapításakor jelen volt, világszerte elterjedtek, és nagyon nagy a követőik száma.

Népvallások

Két világvallást, a hinduizmust és a judaizmust néha népvallásnak is nevezik. Más népvallások közé tartozik a taoizmus vagy a kínai univerzizmus. Jellemzőjük, hogy nagyon erősen kötődnek egy adott néphez és a kultúrájukhoz. A hívők zömmel beleszületnek ezekbe a vallásokba; később általában nem lehet csatlakozni hozzájuk, és többnyire nincs hittérítő igényük sem.

Csoportosítás





A világ vallási megoszlása[11]

  Kereszténység (31,5%)
  Iszlám (23,2%)
  Vallástalan (16,3%)
  Hinduizmus (15,0%)
  Buddhizmus (7,1%)
  Népi vallások (5,9%)
  Más vallások (1%)

A világvallások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek.

Nyugati (ábrahámi) vallások

A „történeti istenkinyilatkoztatás” nyugati (ábrahámi) vallásai mindennek a létezését egy a világ téridő dimenziói felett álló, végtelen hatalommal rendelkező személyes Istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozott létre, és autonóm módon uralkodik mindenek felett. A kereszténységben a Föld teremtése és vége közötti időszak egyszeri és megismételhetetlen.

Keleti vallások

A keletiek „az örök világtörvény vallásaiként” jellemezhetők, mivel e vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza és minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli.

Két nagy csoportja az indiai vallások és a kelet-ázsiai vallások:

Az indiai vallások alcsoportjai:
A kelet-ázsiai vallások és vallásos jellegű filozófiák:

A világvallásokon belüli fő irányzatok

Kereszténység

Iszlám

Zsidó vallás

Hinduizmus

Vaisnavizmus · Saktizmus · Saivizmus

Buddhizmus

Mahájána · Théraváda · Vadzsrajána

Dzsainizmus

Digambara · Svétámbara

Kínai vallás

Konfucianizmus · Taoizmus · Kínai buddhizmus · Népi vallás

Térképek

  • Vallásosság a világban. vörös: leginkább vallásos. Felmérés: 2006–2008, Gallup.
    Vallásosság a világban. vörös: leginkább vallásos. Felmérés: 2006–2008, Gallup.
  • Vallástalanok aránya: a lakosság százalékában, akik a vallást "nem fontos"nak tekintik. sötétkék: a leginkább vallástalan, narancssárga: a leginkább vallásos, szürke: nincs adat. Felmérés: 2002, Pew
    Vallástalanok aránya: a lakosság százalékában, akik a vallást "nem fontos"nak tekintik. sötétkék: a leginkább vallástalan, narancssárga: a leginkább vallásos, szürke: nincs adat. Felmérés: 2002, Pew
  • Az uralkodó vallások
    Az uralkodó vallások
  • Az "ábrahámi vallások" (rózsaszín) és a "keleti vallások" (sárga) domináns vallásként
    Az "ábrahámi vallások" (rózsaszín) és a "keleti vallások" (sárga) domináns vallásként
  • A két legfőbb világvallás: a kereszténység (piros) és az iszlám (zöld) mint földrajzilag domináns vallás
    A két legfőbb világvallás: a kereszténység (piros) és az iszlám (zöld) mint földrajzilag domináns vallás

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

  1. ↑ A világvallás fogalma Bellinger szerint: „tanaikat egyetemes érvényességgel hirdetik, és hogy a föld minden régiójában elterjedtek, és/vagy hogy követői a világ lakosságának jelentős részét teszik ki.” Bellinger, Gerhard J.. Világvallások, Nagy Valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó, 403-404. o. (1993) 
  2. ↑ pl. Encyclopædia Britannica 2010.
  3. ↑ Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
  4. ↑ 2015-ben http://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/04/06/why-muslims-are-the-worlds-fastest-growing-religious-group/
  5. ↑ 2015 http://www.gordonconwell.edu
  6. ↑ 2012 http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-hindu/
  7. ↑ http://www.huffingtonpost.com/howard-steven-friedman/5-religions-with-the-most_b_853000.html
  8. ↑ http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-buddhist/
  9. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. március 27.)
  10. ↑ Patrick Laube u. Francis Rossé: Anthropogeografie: Kulturen, Bevölkerung und Städte. Compendio Bildungsmedien, Zürich 2009, ISBN 978-3-7155-9366-1. S. 48.
  11. ↑ Felmérés: "Pew - 2012"

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Religion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.