Manapság a Vertics József olyan téma, amely továbbra is minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkelti. A modern világban betöltött relevanciájával a Vertics József vita és vita tárgyává vált a társadalom minden területén. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Vertics József egyetemes érdeklődésre számot tartó témának bizonyult. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vertics József-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és elemezzük annak fontosságát a jelenlegi kontextusban. A kezdetektől a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásáig a Vertics József összetett és releváns témakörről árulkodik, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni.
| Vertics József | |
| Született | 1745 nem ismert |
| Elhunyt | 1829. augusztus 4. (83-84 évesen) Hódmezővásárhely |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
Vertics József (1745. – Hódmezővásárhely, 1829. augusztus 4.) uradalmi és megyei földmérő, táblabíró, építész. Vertics Ferenc (1742–1801) mérnök testvére volt.
Ferenc testvérével együtt a Szenci Mérnökképző Intézet hallgatója volt; 1771-ben diplomázott. Első munkahelye az Orczy család terpesi birtokán volt. Ezután az ideiglenesen közös adminisztrációjú Csongrád, Csanád és Békés vármegyék szolgálatába állt, és egyidejűleg a területhez tartozó főrendi Károlyi, Keglevich és Harruckern báró birtokainak mérési munkáit végezte. Lipót császár 1790-ben nemességet adományozott neki és családjának. A sok határjárás, vízben gázolás miatt egészsége megromlott; lábai megfájdultak, látását a mécsvilág melletti rajzolgatás meggyengítette. Több fokozatban mondott le tisztségeiről. 1805-től Hódmezővásárhelyen lakott. 1823-ban végleg visszavonult.
A Tisza-Maros-Kőrös térségében végzett mérnöki munkákat. Első térképének dátuma: 1773. Folyami felméréseket, szabályozásokat végzett, csatornákat ásatott (p. a Hód-tó és a Tisza között), hidakat épített, épület típusterveket készített az akkori Csanád megyei betelepítések céljára, megtervezte és megépítette Gyula, Makó és Szegvár régi megyeház-épületeit, majd mind a három megye térképét megrajzolta. Háza a mai Hódi Pál és Bakay György utca sarkán állt. Könyvtára, mérőeszközeinek egy része tűzvészben semmisült meg. Térképeit, levelezését a három megye és országos levéltárak őrzik.
Első felesége, a földeáki birtokos családból származó, Návay Veronika volt, akit 1774. április 14-én vett feleségül.[1] Annak halála után Veres Borbála helybeli özvegyasszonyt vette feleségül.
A hódmezővásárhelyi katolikus temetőben nyugszik.