A mai világban a Veégh Sándor olyan téma, amely különböző területeken egyre aktuálisabb és érdekesebb. Mind a politikai, társadalmi és gazdasági szférában, mind az emberek mindennapi életében a Veégh Sándor emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Veégh Sándor fontossága tükröződik a témával kapcsolatos vélemények és megközelítések sokféleségében, valamint az idők során tapasztalt folyamatos fejlődésben és változásban. Éppen ezért kulcsfontosságú a Veégh Sándor megértésének elmélyítése, következményeinek elemzése és különböző aspektusainak megvitatása. Ebben a cikkben elmélyülünk a Veégh Sándor világában, feltárva annak különböző dimenzióit, és kitérünk a ma oly fontos témával kapcsolatos vitákra.
Veégh Sándor | |
Született | 1906. június 28. Aranymező |
Elhunyt | 1977. március 17. (70 évesen) Marosvásárhely |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | irodalomtörténész, bibliográfus, egyetemi tanár |
Iskolái | Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (–1930) |
Veégh Sándor (Aranymező, 1906. június 28. – Marosvásárhely, 1977. március 17.) erdélyi magyar irodalomtörténész, bibliográfus, egyetemi oktató.
Középiskolai tanulmányait Nagybányán és Csíkszeredában végezte, a Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. 1930-ban a kolozsvári I. Ferdinand Egyetem bölcsészkarán végzett, 1934-ben doktorált. Román és francia nyelvet tanított Csíkszeredában, Marosvásárhelyen. A második világháborúban katona volt. Hazatérve, 1945 után a marosvásárhelyi Kereskedelmi Középiskolában s óraadóként az OGYI-n tanított román nyelvet és irodalmat, majd a Tartományi Könyvtár munkatársa volt.
Irodalomtörténész-bibliográfusként elsőnek vette számba Petőfi Sándor költeményeinek román fordítóit és fordításait. Első írása 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapokban; közölt a Hitelben is (Kazinczy és a románok. 1942/5. 312–314). Későbbi cikkeit az Utunk, a Korunk és a Vörös Zászló hasábjain publikálta.