Napjainkban a Vaségető olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológiai fejlődés átalakította a Vaségető-el való interakciónkat, és példátlan lehetőségeket kínál a tanulásra, a megosztásra és a másokkal való kapcsolatteremtésre. Ahogy a társadalom halad előre ebben a digitális korban, fontos megérteni, hogy a Vaségető milyen hatással van életünkre, és hogyan használhatjuk fel hatékonyan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vaségető különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan befolyásolja életünket, munkánkat és kommunikációnkat.
Vaségető (Železná Breznica) | |||
![]() | |||
Községi hivatal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Zólyomi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1424 | ||
Polgármester | Ján Dúbravský | ||
Irányítószám | 962 34 | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | ZV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 554 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 449 m | ||
Terület | 19,08 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Vaségető weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vaségető témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vaségető (1899-ig Vasberzence, szlovákul: Železná Breznica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Zólyomtól 12 km-re északnyugatra, a Berzence-patak (Breznický potok) völgyében fekszik. Huta tartozik hozzá.
Északkeletről Szliács, délkeletről Zólyomternye, délről Felsőbesenyő, délnyugatról Bezeréte, északnyugatról Dallos községekkel, rövid szakaszon északról Körmöcbánya és Szélnye külterületével határos. Délnyugati, nyugati és északi határa egyben a történelmi Bars és Zólyom vármegyék határa.
Területe (19,0827 km²) nem változott számottevően a 20. század folyamán.[2]
1424-ben „Wasekethew” néven említik először. Kezdetben a dobronyai uradalomhoz tartozott. 1517-ben Thurzó Sándor vasércbányát nyitott itt és a vasérc feldolgozására vashámort alapított. 1546 és 1848 között a besztercebányai kamara tulajdona. 1817 és 1849 között fegyvergyár működött a településen. 1828-ban 42 házában 318 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vas-Berzencze, (Zselezna Breznicza), tót falu, Zólyom vgyében, az elébbeni helységhez közel kősziklás, erdős hegyek közt: 317 kath. 1 evang. lak. Vas hámor. F. u. kamara.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
1910-ben 541, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 518 lakosából 514 szlovák volt.
2011-ben 555 lakosából 535 szlovák.