Napjainkban a Vadkerty Katalin olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Idővel a szakértők és a hétköznapi polgárok közötti vita és vita tárgyává vált. Hatása különböző területeken érezhető, a politikától a populáris kultúráig. A Vadkerty Katalin sok ember érdeklődését felkeltette életünkre gyakorolt hatása és jelentős változásokat generáló képessége miatt. Ebben a cikkben a Vadkerty Katalin-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk következményeit, időbeli alakulását és mai jelentőségét.
Vadkerty Katalin | |
Született | 1928. április 21 (97 éves) Érsekújvár |
Állampolgársága | szlovák |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | történész |
Kitüntetései | Jedlik Ányos-díj (2000) |
Vadkerty Katalin (Érsekújvár, 1928. április 21. –) történész, a történettudományok kandidátusa.
Történészi oklevelét a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Egyetemi tanulmányai befejezése után 1953 és 1958 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanára. Az 1960 és 1987 közötti években a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területei a Felvidék 1848 és 1918 közötti időszakának gazdaságtörténete és a csehszlovákiai magyarság 1945 és 1948 közötti története. Kutatómunkájának eredményeit az 1993-ban kiadott Reszlovakizáció, az 1996-ban megjelent Deportálások és az 1999-ben kiadott A belső telepítések és a lakosságcsere trilógiát képező monográfiákban foglalta össze, amely a felvidéki magyarság második világháború utáni meghurcoltatásának legteljesebb körű, tudományos tárgyilagossággal feldolgozott története.